Vajdaság jövőjét az együttélésben és az egymás közti megértésben látom – jelentette ki a tartományi kormányfő. Igor Mirović egy újvidéki tribünön pénteken arról is beszélt, hogy Vajdaság Szerbiához csatolásának napjáról „a kommunista rezsim összetett repressziója miatt“ mindig „valahogy szégyenlősen kellett megemlékezni“.
„A kommunista represszió nem hagyta, hogy Vajdaság Szerbiához csatolásáról túl sok szó essék, mi viszont ezt az ügyet visszahoztuk az intézményekbe, hiszen a szerb népről van szó elsősorban, de a szlovákokról, bunyevácokról, ruszinokról és más nemzetekről is“ – mondta Mirović.
A tartományi kormányfő Az Egyesülés száz éve 1918-2018 címet viselő tribünön, amelyet a Társadalmi Stabilitásért Központ (Centar za društvenu stabilnost) szervezett, elmondta: az elmúlt évtizedekben nem volt könnyű beszerezni olyan könyveket, amelyek ezekről a dátumokról szóltak volna. „Később, 2006 és 2016 között sem voltak azon a poszton, ahol én most vagyok, olyan emberek, akik tudásukkal, képzettségükkel és őszinteségükkel alkalmasak lettek volna ahhoz, hogy akár csak egy pillanatra is, megközelítsék az egyesülés nagyjait“ – mondta Mirović.
A tartományi kormányfő emlékeztetett: a regnáló vajdasági kormány döntött arról, hogy november 25-e lesz Vajdaság Napja, amivel első ízben intézményesítette ezt a dátumot.
Ognjen Karanović, a beszélgetés moderátora a rendezvényen kijelentette: a Társadalmi Stabilitásért Központ ezzel a tribünnel emlékezik meg „a szerb történelem egyik leggrandiózusabb dátumáról – a napról, amikor Szerémség, Bácska, Bánát és Baranya csatlakozott a szerb anyaországhoz“. A Matica Srpska főtitkára, Đorđe Đurić szerint az egyesülés pillanata „összegezte a Szávától és Dunától északra lévő szerb nép több évszázados vágyának megvalósulását, hogy közös államban éljen a szerbséggel.
