Egy zentai, elkeseredett édesanya kereste meg szerkesztőségünket, s mesélte el az alábbi történetet.
Az eset elsőre nem tűnik ritkaságszámba menőnek, ugyanis nagy valószínűséggel mindenkinek volt már olyan ismerőse, vagy hallott olyan történetet, amikor a bankautomata – ismeretlen oknál fogva – nem adta ki az igényelt összeget, viszont a kártyáról levonta a pénzt. Ugyanígy járt a két gyermekét nevelő édesanya is, aki jelezte a problémát a banknak. A szerkesztőségünk tagjai közül két személlyel is történt már hasonló eset, de 24 órán belül mindkettőjük problémája megoldódott.
Nem úgy az édesanyáé, aki immár egy hete vár a pénzére!
Ez az idő alatt telefonálgatott, volt bent személyesen is, de a helyi ügyintéző – aki szerinte nagyon kedves és megértő – továbbra is tehetetlen, mivel nem az ő hatásköréről van szó. A pénzt a bank helyi fiókintézete nem tudja kifizetni, mert ugye a számlán már nincs rajta az összeg. A zentaiak jelezték a problémát a központ felé, s arra kérték, hogy könyveljék el az összeget újból, de semmi nem történik. A bank ügyfele – annak rendje és módja szerint – alá is írt egy nyilatkozatot, de már elmúlt egy hét, és még mindig nem kapta meg a pénzét. Az édesanya elmondta, nem rendelkeznek tartalékkal, és szerette volna befizetni a számlákat, és ugye, nem mellékesen ott van a két kisgyerek is.
A zentai fiókintézetben elmondták neki, igyekeznek mielőbbi megoldást találni, de a központban sokszor félreteszik a telefont, s azt ajánlották, próbálja meg ő is hívogatni őket. Az anyuka saját bevallása szerint nem beszél jól szerbül, ezért várja a férjét, hogy hazaérjen, s ő próbáljon a központtal beszélni. Feltéve, hogy felveszik a telefont, és szóba is állnak vele.
„Ha már ők se tudnak egymás közt együttműködni, akkor velem, vagy a férjemmel hogy fognak szóba állni” – írta kétségbeesetten, és a könnyeivel küszködve az édesanya, aki a gyerekei uzsonnáját sem tudta emiatt befizetni a következő hónapra.
Az eset múlt héten történt, a bank hétfőre ígérte, hogy kifizeti a pénzt, ma viszont már szerda van, és továbbra is nagy a csönd: az édesanya ideges, várja a pénzét, a bank pedig hallgat.
Az sem mellékes, hogy nem egy új ügyfélről van szó, hanem egy olyanról, akinek tizenegy éve van ennél a banknál folyószámlája, és a huszonöt évre szóló bankkölcsönt is a banknál igényelte.
Bizonyára sokan arra kíváncsiak, melyik bankról van szó, és miért nem neveztük meg? Először is azért, mert nem szeretnénk kellemetlenséget okozni az édesanyának, aki őszintén elmondta a helyzetet. Másodszor pedig azért, mert a túlzott központosítás nemcsak erre a bankra, hanem az összes többire jellemző, s emiatt nem egyedi jelenségről van szó. Az írással arra szerettük volna felhívni a figyelmet, hogy – ha tehetik – egy minimális összeget tartalékoljanak otthon készpénzben az ilyen rendkívüli esetekre. Ha valakivel hasonló eset fordult elő, és nem tud egyről a kettőre jutni a bankkal, akkor nem marad más hátra, mint az, hogy az esetet jelentik a Szerb Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi osztályának a 011/3338-251-as telefonszámon, vagy a panaszukat megírják a zastita.korisnika@nbs.rs címre.
Bízunk benne, hogy az édesanya problémája még ezen a héten megoldódik, annál is inkább, mert az utolsó üzenetében azt írta, hogy időközben tudomást szerzett arról, hogy nem ő az egyetlen panaszos, mások is hasonlóan jártak, és most várnak a pénzükre…
