Lomonoszov akadémikus nevét viseli Oroszország új atomerőműve, az Akagyemik Lomonoszov (Академик Ломоносов). Különlegességét az adja, hogy a tengeren úszik. A világelső létesítmény reaktorát a napokban indították be.
Az erőmű gazdája a Roszatom, amely számára nem ismeretlen az atomreaktorok úsztatása. Sok más mellett az oroszok jégtörő hajókból álló flottája is atomenergiával működik. Lényegében innen vették az ötletet egy polgári erőműhöz. A jégtörőknél használt KLT-40 típusú reaktor módosított változata került a Lomonoszovba.
A Lomonoszov Akadémikus 2007-ben kezdett épülni a szentpétervári hajógyárban. Idén tavasszal indították útnak Murmanszkba, ahol feltöltötték a reaktorokat.
A Roszatom közleménye szerint az első reaktort tíz százalékos teljesítményszintre kapcsolták a múlt héten. A tesztelések, előkészítő munkálatok után az erőmű 2019 márciusára fog készen állni a teljes „bevetésre”. Ezután megkezdi sokkal hosszabb útját a Jeges-tengeren: elúsztatják Csukcsföldre, a peveki kikötőbe, ahol véglegesen üzembe helyezik. A Lomonoszov Akadémikus egy szenes erőművet és egy atomerőművet fog kiváltani, amelyek most a körzetben működnek. A létesítmény a tervek szerint 40 évig lesz működőképes, a reaktorok 3-5 évenként igényelnek feltöltést, míg magát a hajószerkezetet 12 évenként kell renoválni.
A Roszatom természetesen maximálisan biztonságosnak ítéli meg a Lomonoszovot, az ellenzők viszont a nehezen fenntartható biztonságos működéssel érvelnek. A szélsőséges időjárási körülmények, a létesítmény stratégiai védelme és számos tényező gyenge pontnak számít. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy nem az atom „úsztatásával” van probléma, hiszen a repülőgép-hordozók, atomtengeralattjárók évtizedek óta jelen vannak a világ tengerein. Azonban ezek az eszközök egy-egy misszió során kiemelt katonai kísérettel és védelemmel vannak ellátva, amit viszont egy folyamatosan működésben lévő polgári létesítménynél nehéz lesz megoldani.
Oroszország nem lesz sokáig egyedül a különleges atomszörnnyel. Kína máris húsz úszó atomerőművet barkácsol magának, amelyek többségét a Dél-kínai tengeren akarja elhelyezni, nem kis pánikot keltve az amúgy is feszültséggel terhelt körzetben.
Argentína az oroszok segítségével szeretne egy Lomonoszovhoz hasonló erőművet létrehozni saját vizein. Közel-keleti és észak-afrikai országok is jelezték érdeklődésüket a technológia iránt, melyet a Roszatom a jövőben exportálni is szeretne.
(Források: rosatom.ru, sputnik.ru, hajozas.hu, sputniknews.com. Nyitóképünkön a Lomonoszov Akadémikus (Академик Ломоносов) nevű nem-önjáró úszó erőmű útra kel 2018 tavaszán Murmanszk felé. Fotó: Roszatom.)
