Milyen a nők helyzete a jelenlegi világban? A kérdés megválaszolásához Ricz Dencs Tünde mentálhigiénés szakembert hívtuk segítségül, aki pszichodráma-vezető és meseterapeuta, egyéni és csoportos formában is dolgozik, valamint meseműhelyeket, önismereti csoportokat, egyéni segítő beszélgetéseket tart. Kamaszokkal, fiatal felnőttekkel, életközépválsággal küzdőkkel és idősekkel is egyaránt foglalkozik, így kiváló rálátása van a helyzetre.

Hogyan tud egy nő önmaga maradni úgy, hogy mindemellett igyekszik megfelelni a társadalom elvárásainak is?

Ricz Dencs Tünde: A jó nő kész változni, átalakulni, de közben nem veszíti el önmagát, nem simul be a másik alá, nem válik eszközzé, és nem tesz másokat eszközzé

– Szeretjük azt hinni, hogy a nők feladatköre az évtizedek során sokat változott, és a XXI. század nőjének már nem azokkal a feladatokkal kell szemben találnia magát, mint a nagyanyjának. Ez azonban csak részben igaz. A hagyományos társadalmi berendezkedésben a család többnyire gazdasági közösséget is alkotott, ahol a nő partnere volt a férfinek, együtt dolgoztak, nem feltétlenül volt alá- vagy fölérendelt viszony. A modernizációval egyre több család szűnt meg gazdasági közösségként működni, s a nők szerepe jelentősen változott. Az egyenrangú viszonyból a békés, nyugodt otthoni háttér biztosítása vált a nő feladatává, ugyanakkor ezzel egy időben eltartottá vált a társadalom színtéren.  Az emancipáció előretörésével a nők kiteljesedhettek a család, az anyaság, a karrier rendszerében, a közéleti szerepvállalásban, ugyanakkor a mélyen gyökerező, patriarchális gondolkodás sokszor lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nőket, akik mindhárom területen szeretnének érvényesülni. Az utóbbi időben ugyan van változás a korábbi, nemi szerepek társadalmi megnyilvánulását illetően, hisz egyre többször fordul elő, hogy a nő válik családfenntartóvá, a férfi marad otthon a gyermekkel. És a háztartási feladatok elvégzése sem kizárólag a nők feladata, illetve a gyereknevelés területe sem. Azonban ez az átalakulás nagyon lassú, és sokszor ütközik a tradicionális családmodellt képviselő szemlélettel. Azt viszont mindenképp üdvözítőnek tartom, hogy ma egy nő szabadon dönthet arról, hogy mit vállal. Anyává válik-e, férjhez megy-e, karriert épít-e vagy otthon marad, gyereket nevel, vagy pedig mindezt együtt csinálja. Ugyanakkor azt is látom, hogy bár a döntés joga megvan, a kivitelezés területén számos olyan akadályba ütközik, amelyek egy idő után arra kényszerítik, hogy lemondjon a korábbi elképzeléseiről. Sokszor ellentét feszül aközött, amit egy nő szeretne megvalósítani, és amire valóban van lehetősége.

A nők háttérbe szorulása, elnyomása ma is jelen van a társadalomban?

– Nyilván egészen más a viszonyulás ehhez a kérdéshez a Közel- és Távol-Keleten, és egészen más Európában. Az Európai Unióban folyamatosan napirenden van a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének kérdése. A mai napig előforduló jelenség, hogy ugyanazért a munkáért egy nő kevesebb fizetést kap, mint egy férfi, vagy hogy a szakmai előmenetel sokkal több akadályba ütközik egy nő számára, mint egy férfi számára. És ez nem csak a gazdasági élet területén érvényes. Szerbiában tavaly lépett életbe a családon belüli erőszak megfékezését célzó új törvény, amely nemcsak a fizikai erőszakot szankcionálja távoltartással, hanem a gazdasági és pszichikai bántalmazást is felismeri és bünteti. Bár a törvény első ránézésre jónak mondható, mégis megnövekedett azon nők száma, akik halálos áldozatai lettek a családon belüli erőszaknak. Mindez azzal magyarázható, hogy az intézkedő szervek nem veszik elég komolyan, és nem időben lépnek be akkor, amikor egy nő jelzi a bántalmazást. Gyakran előforduló jelenség, hogy a bántalmazás tényét az illetékes szervek elbagatellizálják, és egészen addig nem lépnek fel, amíg tragédia nem történik. A közbeszédben is fellelhető jelenség, hogy a megfogalmazott női panaszokat hisztériának titulálják, amolyan női szeszélynek, és érdemben nem foglalkoznak vele. Máig előforduló jelenség, hogy közszereplők, véleményformáló politikusok durva, szexista kijelentéseket tesznek, ami a nők társadalmi szerepvállalását illeti. Mindezek a jelenségek azt mutatják, hogy a patriarchális beidegződések sokkal mélyebbek, mint azt a XXI. században szeretnénk.

Az ünnepek környékén megmutatkozhat, hogy egy nőnek milyen fontos szerepe van a családban?

– Talán pont az ünnepek azok, amelyek megmutatják azt a fajta egyenlőtlenséget, ami férfi és nő között a mai napig kitapintható. Hogy mikor, kivel ünnepel a család, az ajándékok beszerzése, az ünnepi ételek elkészítése a legtöbb esetben a nő feladata. Jó esetben ebben kap támogatást a férfitől, de gyakran lehet azt látni, hogy teljesen egyedül marad ezekkel a nem kis feladatokkal. Ebből is kiderül, hogy kiemelkedően fontos szerepe van egy nőnek az ünnepek ideje alatt azért is, mert van egy társadalmi nyomás, hogy az ünnepek csak akkor jók, ha minden ki van takarítva, tonnányi étel elkészítve, gyerek(ek) felkészítve, megnevelve, és mindenki boldog. Ha egy nő enged ennek a társadalmi elvárásnak, vagy belekényszerítik, akkor számára az ünnep valóban nem egyéb, mint végeláthatatlan feladatok megoldása. Viszont lehet ennek nemet mondani, és közösen kialakítani azt az ünneplési módot, amelyben a család minden tagja jól érzi magát.

Milyen a „jó” nő?

– Az, aki egyensúlyban van saját magával, s ezáltal a szűkebb és tágabb környezetével. Olyan elvárásokat támaszt magával szemben, amelyek teljesítésébe nem rokkan bele, ezeket időközönként felül tudja bírálni, el tudja engedni azokat, amelyeknek teljesítése nem lehetséges. A jó nő kész változni, átalakulni, de közben nem veszíti el önmagát, nem simul be a másik alá, nem válik eszközzé, és nem tesz másokat eszközzé. Kapcsolataiban partnerségre törekszik, nem engedi, hogy uralkodjanak rajta, és ő sem uralkodik senkin. Felismeri a bántalmazó, egyenlőtlenségen alapuló kapcsolatokat, és azokból kilép. Nem a külső, társadalmi elvárások határozzák meg őt, hanem a belső késztetéseit összehangolva vezeti életét.

Az interjú a Családi Kör 2018. december 20-i számában jelent meg.

A nyitókép illusztráció. Forrás: Pixabay