Az újvidéki bölcsészettudományi kar Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének tudományos folyóirata, a Hungarológiai Közlemények 2018/1. száma az alkalmazott nyelvészeti kutatások köré szerveződik. KÁROLY Krisztina Az alkalmazott nyelvészet diszciplínái a fordítási szövegalkotás megismerésének szolgálatában címmel jelentette meg fordítástudományi tanulmányát. ANDRIĆ Edit a magyar és szerb nyelvi kontrasztív frazeológiai vizsgálatok gyakorlati hasznáról értekezett. NÁDOR Orsolya áttekintette az alkalmazott nyelvészeti kutatásokat a Kárpát-medencében. RAJSLI Ilona a vajdasági frazémakorpuszban megtalálható szóláshasonlatokkal foglalkozott. LÁNCZ Irén többek között egy frazémaismereti felmérés eredményeit mutatta be, amely arra is kitér, hogyan alakult a szólások és szóláshasonlatok ismertsége a Vajdaságban a magyarországi adatokkal összehasonlítva. KISZL Péter tudományos közleménye a dinamikusan fejlődő, új diszciplínaként emlegetett digitális bölcsészet magyarországi gyökereit, eredményeit, emblematikus projektjeit ismerteti. SZŰTS Zoltán és TÖRTELI TELEK Márta arra keresi a választ, hogy a netnyelv hogyan hat a nyelvhasználatra, végső soron pedig a nyelv alakulására, fejlődésére.
A Hungarológiai Közlemények 2018/2. számában PAPP Ágnes Klára tanulmánya a Petri György szerelmi költészetének egyik csúcspontját jelentő, Kepes Sárához írt verseit traumaszövegekként elemzi, miközben többek között a narratív pszichológiai tartalomkutatás módszerét alkalmazza. HÓZSA Éva és HORVÁTH FUTÓ Hargita az újvidéki magyar szakos tanárjelöltek általános vagy középiskolai Arany János-óráinak nyelvészeti vonatkozásairól ír. BENCE Erika dolgozata két világháború közötti magyar irodalmi (világ)sikerekről értekezik, középpontban Markovits Rodion Szibériai garnizon című regényével. PÉNZES Ágnes tanulmánya a nemzetiségekről rajzolt idegenképet dolgozza fel Jókai 1848–1849-es témájú műveiben. KATONA Edit a lélek szóval alkotott képek szerb–magyar viszonylatú összevetési, fordítási lehetőségeiről értekezik. LAKI Boglárka vajdasági magyar nők élettörténeteit dolgozza fel. LŐRINCZ Gábor a kisebbségi magyar nyelvváltozatok „stílusának” oktatásával, LEHOCKI-SAMARDŽIĆ Anna a horvát–magyar szakfordítás módszertani kérdéseivel foglalkozik, URKOM Aleksander pedig a készülő magyar–szerb nagyszótár szócikkstruktúrát mutatja be.
A folyóirat megvásárolható a Bölcsészettudományi Kar jegyzetellátó boltjában (Újvidék, Zoran Đinđić u. 2.), valamint interneten is olvasható, ide kattintva.
