Tanulmányok 2018/1
A folyóirat vonatkozó száma jubileumi írásban emlékezik meg Mándy Iván születésének századik évfordulójáról. Az írás szerzője Hózsa Éva, a Mándy-életmű ismert kutatója.
A kiadvány első tematikus blokkjában nyelvészeti munkák olvashatóak. Sólyom Réka napjaink sajtóneologizmusainak szemantikáját és stilisztikáját elemzi. Cs. Nagy Lajos tudománytörténeti tanulmánya a magyar nyelvjárási nyelvatlaszok digitalizálásának és informatizálásának állomásait, eredményeit mutatja be. N. Császi Ildikó azt vizsgálja, hogyan érvényesül a felcserélő és az additív nyelvszemlélet az ezredforduló utáni magyar nyelvtankönyvekben. Károly Adrienn doktorandusz a Csáth Géza naplójegyzeteiben előforduló időhatározók mondatbeli funkcióit vizsgálja É. Kiss Katalin mondatmodellje segítségével.
A folyóirat második blokkja irodalomtörténeti, filozófiai és művészettörténeti tanulmányokat ad közre, amelyektől a téma interdiszciplináris megközelítése sem áll távol. Véry Dalma James Joyce Ulyssesének líraiságát, a lírai narráció szövegszintű megvalósulását kutatja. Máté Zsuzsanna az intermedialitás hermeneutikai sajátosságait veszi szemügyre Madách Imre Az ember tragédiája és Jankovics Marcell animációs rajzfilmje kölcsönviszonya példáján. A Beke Ottó, Samu János szerzőpáros a digitális írásbeliség irodalmi előképeit, Gibson, Simmons, Orwell és Murakami szövegeit értelmezi. Turbucz Péter filozófiatörténeti munkájában Alexander Bernát tudományos emlékezetével, az életmű 1927–1945 közötti sorsával foglalkozik.
A folyóirat harmadik részében történelmi, kultúrtörténeti tanulmányok jelentek meg. Ana Vujković Šakanović doktorandusz a középkori Macsóföld és Macsói bánság területét, határait, településeit lokalizálja nem feledkezve meg a tárgy magyar vonatkozásairól sem. A Raffai – Vukov Raffai – Mikuska szerzőhármas oktatástörténeti szintézise a 175 éves vajdasági magyar óvodapedagógia identitás- és anyanyelvmegtartó funkcióit, fenntarthatóságát elemzi, vizsgálja. Roginer Oszkár sajtótörténeti tanulmányában a moravicai (bácskossuthfalvi) sajtót és a helyi lapokban megjelenő szépirodalmi szövegeket kutatja. Fehér Viktor doktorandusz kultúrtörténeti munkájában a II. Rákóczi Ferenc újratemetése idején megtapasztalható magyar–szerb etnikai viszonyokkal, az ebből fakadó lokális és globális korabeli diskurzusokkal foglalkozik.
A folyóiratban 9 külföldi (Károli Gáspár Református Egyetem, BTK; nyugalmazott egyetemi docens, Veresegyháza; Maribori Egyetem BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék; ELTE, Budapest; Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar; A Magyar Nemzeti Levéltár Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltára, Miskolc; Chichesteri Egyetem, Nagy-Britannia; Dél-Kelet-Európai Stúdiumok Központja, Graz, Ausztria, PTE, BTK, Pécs) és 7 hazai szerző (Újvidéki Egyetem, BTK, Magyar Tanszak, Történelem Tanszék, Magyar Tannyelvű Tanítóképző kar) publikál. A szakmunkák nyelvét tekintve 1 szerb, 1 angol és 11 magyar nyelvű publikáció olvasható a Tanulmányokban.
Tanulmányok 2018/2
A Tanulmányok 2018/2-es számát Szajbély Mihály: Hová tűnt a gonosz? Az „eset” és az „emlékállítás” módozata Vörösmarty Széplak című kiseposzában című tanulmánya nyitja meg. A dolgozat Vörösmarty Mihály kiseposzát újszerű és izgalmas módon André Jollesnek az egyszerű formákról alkotott elmélete segítségével közelíti meg. A szám második tanulmánya, Bencsik Orsolya A senki-, sehol-, soha-lét vidéki/világi állomásai című dolgozata Juhász Erzsébet Senki, sehol, soha című elbeszéléskötetét vágyfilozófiai horizontból értelmezi. Nemes Krisztina tanulmányában (Nyelvi emlékezet a Mequinensa-mítoszban. Feltámasztott szavak) az aragóniai származású alkotónak, Jesús Moncadának a normatív spanyol nyelv ellenében létrejött regényét értelmezi. Bene Adrián A kánonok mögötti személyes. A művészet ideológiai megközelítésének korlátairól című írásában a politikának az irodalomra erőltetett kanonizációs törekvéseit ellensúlyozó személyes hatóerőket veszi számba az elmúlt korszakról írott memoárokban.
A szám egyik legfontosabb dolgozatában (Élményszerűség, gazdagítás, önmegismerés, önkifejezés, szövegalkotás révén) Katona Edit a fogalmazástanítás új kihívásait összegzi. Bécsi Zsófia (Dewey és a neveléstudomány) Joh Dewey neveléstudományi jeletőségét teszi mérlegre.
Gazsó Hargita (Mélységek és magasságok. Munk Arthur író, orvos első világháborúban és orosz fogságban töltött időszakának katonaorvosi szerepéről) a szabadkai író, Munk Arthur katonaorvosi szerepét és első világháborús élményeiről szóló írásait elemzi. Gruber Enikő a Pionírújságnak a jugoszláv identitásában betöltött szerepét vizsgálja dolgozatában (Milyen szerepe volt a Pionírújságnak a jugoszláv identitás megerősítésében?).
A Tanulmányok rendszeresen közöl hallgatóktól és doktoranduszoktól is dolgozatokat. Pápista Zsolt (Feledésbe merült kutyák. A magyar kutya vezérszavú frazémák archaikus rétege kognitív nyelvészeti megközelítésben) a kutya vezérszavú frazémákat kognitív nyelvészeti szempontból értelmezi. Ternovácz Dániel Virtuális közösségek és reprezentációs diskurzusok a közép-európai irodalomban című tanulmánya Danilo Kiš és Konrád György regényeinek összevető vizsgálatát végzi el, Károly Adrienn pedig (A szecesszió stílussajátosságai Csáth Géza korai novellisztikájában) intermediális szempontból értelmezi a szecesszió stílusjegyeit Csáth Géza korai elbeszéléseiben.
A számot a kárpátaljai Gazdag Vilmos Gleb Pilipenko A vajdasági magyarok nyelvi és etnokulturális helyzete. Külső és belső nézőpont című könyvéről írott ismertetése zárja.
