A Nézőpont Intézet január 22-én közösen rendezett egy panelbeszélgetést a budapesti Konrad Adenauer Alapítvány budapesti irodájával, amelyet Mráz Ágoston Sámuel, az Intézet igazgatója, valamint Frank Sprengler, a Konrad Adenauer Alapítvány irodavezetője nyitott meg, majd Nagy Dániel, az Intézet vezető kutatója ismertette a magyarok Németország-képéről szóló felmérést. A vezető szónok Balog Zoltán volt miniszter, a Szövetség a Polgári Magyarságért alapítvány elnöke volt, aki „A német-magyar kapcsolatok múltja, jelene és jövője a határnyitás 30. évfordulóján” címmel tartott előadást. Ezt követően panelbeszélgetés folyt az előadók és a résztvevők között.
Németek Magyarországon
A németek ma Magyarország második legnagyobb nemzetisége, ami 200–220 ezer embert tesz ki – most már „csak”, mert a háború előtt sokkal többen voltak.
A németek jelentős számban először 1686 nyarán éreztek Magyarországra, amikor Savoyai Jenő herceg vezetésével a magyarok visszafoglalták az ország nagy részét a törököktől. De az igazi betelepítés csak 1716-ban kezdődött, aminek egyes történészek szerint három oka volt: először, hogy a francia öröködési háború folytán egyre több francia katona tört be Hessen tartományba és a Rajnavidékre, elűzve onnan a németeket. A második ok az „adóprés” (Steuerpresse) volt, amikor a meggazdagodott tengeri kereskedők gazdasági terjeszkedése során egyre több földbirtokos kényszerült a szárazföld belsejében megemelni az adókat, mert csak így tudtak lépést tartani a gazdaságilag erőteljesebb vetélytársakkal. És végül a németek magyarországi bevándorlásának harmadik oka az volt, hogy gazdag vadászok, kopók segítségével, nyulakat, rókákat űzve, nagyszámú lovas kíséretében csaknem teljes mértékben elpusztították az aratást, ami kivándorlásra kényszerítette a német földműveseket.
A magyar királyok német kapcsolatai
A magyar királyoknak természetesen már a tömeges német betelepülés előtt is voltak német kapcsolataik. I. István 969-ben vette feleségül Gizellát, Henrik bajor herceg lányát. De III. Károly (1685–1740), Mária Terézia (1740–1780) és II. József (1741–1790) is dolgozott már a németek betelepítésén.
Trianon előtt óta Magyarorzságon csaknem félmillió német élt, mindaddig, amíg az 1946 januárjában hozott kitelepítési rendelet nem utasított ki az országból közülük 135 ezret, akik Németországba kényszerületek. Ugyanakkor abban az időben 50–60 ezer németet a Szovjetunióba telepítettek ki.
A magyarok Németország-képe
A német kisebbség ma Magyarországon békességben él, létezik a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, egy Magyarországi Ifjú Németek Közössége, de vannak német nyelvű színházak és iskolák is. A német kisebbséghez olyan híres személyiségek tartoztak, mint pl. Rökk Marika színész-táncosnő. Így a magyarországi németek egyes felmérések szerint szinte „őslakosoknak” tekinthetők. Képviselőjüknek szavazati joga van a magyar Országgyűlésben. 2013-ban tartottak először emléknapot az „elűzött németek” emlékére, mondván, hogy „mi a németekkel már ezer éve szövetkezünk, néha rosszban, néha jóban”.
Nagy Dániel felmérése szerint, amelynek során ezer ember véleményét kérték ki, a magyarok 62 százaléka pozitívan és csak 25 százaléka nyilatkozott negatívan arról, hogyan látják Németországot. Ez az eredmény sokkal jobb, mint a magyarok véleménye az Amerikai Egyesült Államokról és Oroszországról, valamint a kelet-európai államokról (kivéve Szlovéniát). A jó vélemény elsősorban a német gazdaságot tükrözi (69%), valamint a német-magyar gazdasági együttműködést, míg a magyarok csupán 19 százaléka ért egyet a német migrációs politikával.
Felemás együttműködés
Nem csoda, hogy a német–magyar gazdasági együttműködést a magyarok pozitívan ítélik meg, hiszen 3400 német vállalat működik ma Magyarországon, amelyek 200 ezer munkást foglalkoztatnak. De az együttműködés más téren is tapasztalható, pl. az oktatásban: 3400 német diák tanul Magyarországon. Továbbá 300 német–magyar testvérvárosi kapcsolat működik és milliónál is több német turista látogat évente Magyarországra. A magyar turisták száma Németországban meghaladja a 600 ezret.
De milyenek a két ország politikai kapcsolatai? Orbán Viktor egyértelműen elutasítja Angela Merkel német kancellár uniós és bevándorlás-politikáját – de erről nem sok szó esett. Akárcsak arról sem, hogy az új bajorországi politikai viszonyok közepette éppen az Orbán felé hajló irányzat hanyatlóban van. Merkel viszont egy budapesti látogatása kapcsán kijelentette, hogy nem tud mit kezdeni az Orbán féle „illiberális demokráciával”. Nagy kérdés, hogy mi lesz Manfred Weber néppárti csúcsjelölt hozzáállása a magyar politikához, ha megválasztják az Európai Bizottság elnökévé, hisz ő nyiltan támogatta a Sargentini-jelentést.
A panelbeszélgetés nem hozott meglepetéseket, pedig a két ország kapcsolatának alakulása rendkívül fontos a magyar gazdaság szempontjából.
Nyitóképünk: Nagy a távolság – Orbán Viktor és Angela Merkel 2014. május 8-án Berlinben (Fotó: Bundesregierung)
