Erős családok nélkül nem létezhetnek helyi közösségek, ezek nélkül pedig nincs sikeres Magyarország, amely képes felelősséget vállalni a világ bármely pontján élő magyarok iránt – mondta a magyar Országgyűlés alelnöke szombaton az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) családi napján. Latorcai János (KDNP) köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évek kormányzati intézkedései komoly segítséget jelentettek a családoknak, az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett hétpontos családvédelmi akcióterv pedig további elemekkel erősíti a nemzetközi színtéren is példaértékű és egyedülálló magyar családpolitikát.

Latorcai János szerint éppen ezért bíznak abban, hogy pár éven belül számottevően nőhet a magyar gyerekek száma az országban és határon túl is. Mint mondta, ehhez szükség van valódi társadalmi támogatottságra is, a legutóbbi nemzeti konzultáció eredményei pedig rendkívül biztatók és reménykeltők ezen a téren. Szükség van továbbá olyan civil szervezetekre is, mint a KCSSZ, amely elkötelezett családbarát gondolkodás terjesztésében – fogalmazott köszöntőjében az Országgyűlés alelnöke. Latorcai János azt mondta, a család nemcsak nemzeti megmaradásunk, hanem egyéni boldogságunk kiteljesedésének is az alapja, amelyet az alaptörvény is kiemelt védelemben részesít.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány a döntéseinek a meghozatalakor mindig egy nemzetben gondolkodik, éljenek a magyarok bárhol is a világon. Emlékeztetett ara is, hogy 2018 a külhoni magyar családok éve volt, amikor programjaikkal mintegy hatezer-ötszáz családot és tízezer gyermeket értek el szerte a Kárpát-medencében, az idén pedig a külhoni magyar gyerekek évét hirdették meg. Mint mondta, az Országházban elsősorban a törvényhozás munkája zajlik, de fontos az is, hogy a különböző ünnepek alkalmával a családokat is vendégül lássák, ezért hívtak meg a szombati programra hatszáz gyereket, akik közül ötszázan határon túlról érkeztek.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédet mond a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének családi napján az Országházban, 2019. február 16-án. Balról Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkár, Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke. (Kovács Attila felvételei / MTI)

Illés Boglárka, az Emberi Erőforrások Minisztériumának ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős államtitkára arról beszélt, hogy a kormány 2018-at a teljes Kárpát-medencében és a diaszpórában is a családok évének nyilvánította, ezzel fejezve ki azt, hogy „a családbarát nemzetet együttes erővel, közösen építjük, és a nemzet nem áll meg a közigazgatási határoknál”. Utóbbit bizonyítja szavai szerint az is, hogy elindították a Köldökzsinór programot, amelyen keresztül már tízezren nyújtottak be kérelmet anyasági támogatásra a határon túlról. A magyar fiatalok általában kettőnél több gyermeket szeretnének, ezért a jövőben a vágyott gyerekek megszületésének támogatására kívánnak összpontosítani még hatékonyabb intézkedésekkel – fogalmazott Illés Boglárka.

Pataki János, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke örömét fejezte ki, hogy a kormány határozottan a családok mellett áll, és a magyar fiatalok is családban képzelik el a jövőt.

A családi nap a felsőházi teremben demográfiai konferenciával folytatódott. Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet igazgatója a rendezvényről azt mondta, hogy a nemzetépítést és közösségépítést szolgálja. Közölte, hogy arról szeretnének átfogó képet adni, hogy mi a helyzet a határon túl, és mit lehetne még tenni annak érdekében, hogy boldog családok éljenek a Kárpát-medencében.

Farkas Péter szociológus, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) kutatási vezetője az intézet által készített kutatás eredményeit mutatta be, amelyben a Kárpát-medence magyarlakta régióiban mérték fel a gyerekvállalási tendenciákat. Eszerint a magyarországihoz és a közép-európaihoz nagyon hasonlóak a határon túli attitűdök: a gyerekvállalás legfontosabb feltételének a megfelelő partner megtalálását és a lakáskörülményeket tartják, az anyagiak és a munkahely pedig hátrébb sorolódnak. Hasonlóság az is, hogy csökkent a házasságkötések és a gyerekek száma, egyre több az egyszülős és a mozaikcsalád, és egyre későbbre tolódik a gyerekvállalás ideje. A gyerekvállalásról a leghagyományosabb elképzelései a kárpátaljai régióban élőknek van, a legmodernebb felfogás pedig a vajdasági magyarokat jellemzi a tervezett gyerek számát és az első gyerek születésének idejét tekintve – mondta el a szociológus.

A konferencián bemutatták a Köldökzsinór program bevezetése óta eltelt egy év eredményeit, előadást tartottak a külhoni családokat segítő intézkedésekről és programokról, valamint az óvodák szocializációs hatásáról a határon túl. A házasság hetéhez kötődő, immár hetedik alkalommal megrendezett családi napon a gyerekek táncházon, kézműves foglalkozásokon és országházi sétán vehettek részt.