A hét közepén a tej minőségét ellenőrző laboratóriumba látogattak a szerb kormány és az EU képviselői, s bejelentették, hogy májusban megnyílik az élelmiszerbiztonságot ellenőrző labor is. Azt azonban nem tudták az illetékesek megmondani, mikor hangolják össze a szerbiai piacon kapható tej minőségét azzal, ami az uniós piacokon kapható.

Szerbia polgárai ugyanis nem ugyanolyan minőségű tejet isznak, mint az uniós polgárok. A tejben található mérgező, rákkeltő anyag, az aflatoxin megengedett mértéke a tejben az EU-s országokban legfeljebb 0.05 mikrogramm lehet, míg Szerbiában a tejben ennél ötször nagyobb mennyiség, 0.25 mikrogramm lehet literenként. Ez azonban a szerb kormány minisztereit nem aggasztja.

„A legfeljebb 0.25 mikrogramm aflatoxint tartalmazó tej emberi fogyasztásra alkalmas, csak javasolni lehet, hogy minél jobb minőségű legyen. Ne aggódjon senki, tudom én, hogy mindenki a lakosság egészségéért aggódik, de minden rendben lesz” – mondta Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter. Jadranka Joksimović, az EU-integrációért felelős tárcavezető pedig arról beszélt, hogy az aflatoxin jelenleg engedélyezett mennyisége a tejben nem áll ellentétben az élelmiszerbiztonsági előírásokkal, csak nincs teljesen összehangolva azzal, amit más államoknak sikerült elérni az uniós csatlakozással.

Az Európai Unió azonban éppen az élelmiszerbiztonsági és egészségügyi okok miatt nem engedélyezi a Szerbiából származó tej exportját az uniós országokba, mindaddig, amíg a tejben lévő, engedélyezett aflatoxin-mennyiséget nem csökkentik, közölte Goran Ješić, egykori tartományi mezőgazdasági titkár. „A következményeket mindenekelőtt gyermekeink fogják viselni: szervezetükben, a májukban lerakódik a méreg, és a jövőben arra kell számítanunk, hogy növekszik majd a májrákban megbetegedettek száma. Senki sem igyekszik megoldani a gondokat, senki sem fektet be semmibe és nem számítok arra sem, hogy komolyabb beavatkozás nélkül sikerül majd összehangolni ezt a szabályozást az uniós követelményekkel” – mondta Ješić.

Hogyan kerül az aflatoxin a tejbe? A nem megfelelő agrotechnika azt eredményezi, hogy az állati takarmányban (elsősorban a kukoricában) megjelenik ez a méreg, amely aztán a takarmány elfogyasztását követően az szarvasmarhák tejében is kimutathatóvá válik. Milan Prostran mezőgazdasági elemző szerint amíg az ország nem szembesült a múlt század kilencvenes éveiben az elszegényedéssel, nem is volt jelen az aflatoxin-probléma. „Az állam vélhetően hozzájárulhat az agrotechnika minőségének javulásáért pusztán azzal, hogy támogatásokat nyújt és segít abban, hogy csökkenteni lehessen a mezőgazdasági termelés költségeit. Ha támogatja az üzemanyag-vásárlást, vetőmag-vásárlást és a műtrágya beszerzését, akkor az hozzásegít az alkalmazott agrotechnikai eljárások minőségének javításához, ami viszont kihatással lesz a tejben található aflatoxin mennyiségének csökkenésére is” – mondta a szakember.

Mint ismeretes, az aflatoxin-botrány 2013-ban rázta meg Szerbiát: akkor derült ki ugyanis, hogy nagy mennyiségű kukorica és tej fertőződött meg ezzel a méreggel. A kormány akkor úgy vetett véget a botránynak, hogy megemelte a tejben található aflatoxin-mennyiség engedélyezett mértékét. Az akkori kormányalelnök, Aleksandar Vučić mindenkit megnyugtatott, hogy hamarosan visszaállítják a méreganyag engedélyezett mértékét az uniós szabályozásnak megfelelő szintre – ez azonban mindmáig nem történt meg, emlékeztet az N1.