Jelenleg 22.868 végrehajtási eljárás van folyamatban a nyugdíjasokkal szemben, azzal, hogy egy nyugdíj egyidejűleg több letiltással is terhelhető, de csak a járandóság összegének a kétharmadát, illetve a minimális nyugdíj legfeljebb ötven százalékát vonhatják le.
A Dnevnik napilap cikkében a biztosítottak közlönyében (Glas osiguranika) megjelenteket idézve azt írja, hogy a végrehajtók a legtöbb letiltást a villany, a telefon, illetve a közműszámlák miatti tartozás kapcsán rendelik el, de előfordulnak más jellegű adósságok is.
Suzana Vorkapić a nyugdíjkifizetési osztály vezetője rámutatott, hogy a levonás mértékét, azaz a tartozás, a késedelmi kamat, a végrehajtási költségek és a végrehajtói díj összegét a végrehajtó által kiadott végzésben tüntetik fel.
„Amennyiben egy nyugdíj kétharmad részét – minimális juttatás esetén annak ötven százalékát – már végrehajtási eljárás alá vonták, akkor nincs lehetőség további letiltásra, akkor sem, ha a végrehajtó újabb végzést juttat el a nyugdíjbiztosítási alaphoz. Ilyen esetben az alap fiókintézete köteles értesíteni a végrehajtót, a levonás végrehajtását pedig akkor kezdik meg, amikor adottak lesznek annak feltételei” – magyarázta Suzana Vorkapić.
Szabály szerint a végrehajtó köteles egy záradékban értesíteni az adóst, hogy tartozását elkezdik levonni a nyugdíjából. A végrehajtás a nyugdíjbiztosítási alap részéről azonban nem függ attól, hogy az érintett személy átvette-e a záradékot, vagy sem. A nyugdíjbiztosítási alap ugyanis a végrehajtó végzése alapján kötelezően levonja a megszabott összeget, amennyiben a nyugdíjasnak adóssága van.
A nyugdíjasok egyébként a végrehajtó záradéka és végzése ellen panasszal élhetnek, ha elvitatják a havi levonás, vagy a tartozás teljes összegének mértékét. Ilyen esetben a végrehajtóhoz, illetve a bírósághoz kell fordulni, attól függően, hogy ki hozta meg a döntést a végrehajtási eljárás elindításáról.
