Újabb gyöngyszemmel gazdagodott a VMSZ elnökének „repertoárja”, amit az ilyen és olyan médiumok igyekeztek egy az egyben közzétenni. Legtöbb helyen ezt emelték ki:
Pásztor: Senki nem ösztönözheti a behívók elutasítására az embereket
Igaz, én inkább mást emeltem volna ki a terjedelmes megnyilatkozásból, mint például:
… A tartalékosok képzése régi előírás, azonban ennek a törvényes foganatosítása eddig nem történt meg maradéktalanul…
… Senkinek sincs joga, hogy arra ösztönözze az embereket, hogy ne tegyenek eleget a tartalékos állományba történő felvételre szóló behívóknak…
… A magyar emberek, elsősorban a kilencvenes évek tapasztalataiból kiindulva, nagyon ellenségesen viszonyulnak a katonai szerepvállaláshoz és egyáltalán a behívók kérdéséhez. Szeretném leszögezni, hogy ne legyen ezzel semmiféle félreértés, hogy semmiféle háborús veszély nincs. Ez nem mozgósítás. Ez egy tartalékos alakulat létrehozását jelenti…
… A VMSZ elnöke elmondta, bár pártja ezt ellenzi, a Vajdasági Magyar Szövetség mégis arra buzdítja a polgárokat, hogy jogkövető magatartást tanúsítsanak…
Menjünk sorjában:
- 1) Igen, mindez régi előírás, megtalálható volt a Magyar Királyság, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, mindegyik Jugoszlávia és más államalakulat alapdokumentumában, egyedül azt felejti el a nyilatkozó, hogy Szerbia Alkotmányában mást is lehet olvasni, mégpedig ezt
(Alkotmány – részlet) 43. szakasz
Szavatolt a gondolat-, a lelkiismeret-, a meggyőződés és vallásszabadság, továbbá a meggyőződés vagy a vallás megőrzése, vagy azok egyéni választás alapján történő megváltoztatása….
(Alkotmány – részlet) 46. szakasz
Senki sem köteles katonai vagy bármely más fegyveres szolgálatot teljesíteni, ha az hitével vagy meggyőződésével ellentétben áll.
A szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személy behívható sorkatonai szolgálatának fegyverviselés nélküli teljesítésre, a törvénnyel összhangban.
Ennek értelmezése (lehet, hogy némely jogász nem fog velem egyetérteni): Mivel bármely személy fejlődőképes, meggyőződését bármikor megváltoztathatja (Alkotmány 43. szakasz), így hiába írattak vele alá bármilyen papírt, hogy hajlandó tartalékos szolgálatot teljesíteni, (mondjuk, közjegyző előtt tett) hiteles nyilatkozatot adhat át az illetékes katona szerv részére, hogy lelkiismereti (vallási stb.) okok miatt nem hajlandó fegyvert fogni. A vitatott kérdés, hogy sorkatonai szolgálatként lehet-e értelmezni a tartalékos szolgálatot – szerintem nem.
- 2) Részben igaza van a nyilatkozónak, de a polgárokat igenis lehet arra ösztönözni, hogy éljenek az Alkotmánnyal szavatolt jogaikkal, azaz hallgassanak lelkiismeretükre!
- 3) Úgy tűnik, az elnök és én nem ugyanazokat az információforrásokat követjük, mert szerintem az államelnök és a védelmi miniszter legutóbbi nyilatkozatai kimerítik a háborús uszítás fogalmát, azaz bármilyen „tartalékos alakulat” létrehozása nem más, mint „kardcsörtetés”, felkészülés egy lehetséges katonai akcióra. Az már külön kérdés, hogy 15, jobb esetben 30 nap alatt a tartalékosoknak kinevezettek mit fognak elsajátítani a modern hadtudományból, az értékelésem szerint semmi más nem következhet be, agymosási kísérleten átesett golyófogókat lehet ennyi idő alatt „előállítani”.
- 4) Én is jogkövető magatartásra buzdítom mind a magyar mind pedig a többi nemzethez és nemzetiséghez tartozó polgárokat, éljenek az Alkotmány által szavatolt jogaikkal, szakítsanak az Adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené! rájuk erőltetett kényszerrel!
