1934. április 12-én szabadon engedtek négy mosómedvét Németországban, Kassel és az Eder-tavi gát közelében. A „tettes” a legenda szerint Hermann Göring volt, aki (sok más mellett) a birodalmi főerdész és fővadász címet is viselte és meg volt győződve, hogy a biológiai sokféleségnek jót fog tenni az addig csak szőrmének használt állat. Elég nagyot tévedett.

Az Észak-Amerikában őshonos mosómedve szőrméjét Európában is kedvelték. Az első példányok az 1920-as években érkeztek Németországba, tenyésztési céllal. A telepekről időnként meglépett állatok a közeli erdőkben alapítottak családot.

Ha ez nem lett volna elég, 1945-ben Berlin bombázása során egy célt tévesztett bomba eltalált egy mosómedve tenyészetet és a szőrmének szánt jószágok szétszaladtak a világba. Németország aztán tudomást sem vett a „szőrme alapanyagokról” egészen a 2000-es évekig, amikor már komoly gondokat okoztak a lakott területeken is.

Szakemberek a 2000-es évek közepén kezdték el felhívni a figyelmet, hogy a mosómedvék annyira elszaporodtak, hogy csak rendszeres vadászattal lehet őket kordában tartani.

Amikor a medveinvázió kiderült, a brit lapok viccesen arról kezdtek cikkezni, hogy a nácik mosómedvéi el fogják árasztani Európát és lerohanják azt, akárcsak a németek a háborúban.

A német sajtó némileg rossz néven vette, hogy a britek lenácizták a mosómedvéiket és próbálták biztosítani olvasóikat, nincs bizonyíték arra, hogy Göring lenne a hibás a „medve immigrációért”.

Az valóban igaz, hogy a medvék felbukkantak már több országban, ahol semmi keresnivalójuk, a hollandok, belgák, franciák, csehek, osztrákok és a magyarok is kaptak belőlük és a kitartó kis mindenevők átbattyogtak az Alpokon, hogy Európa déli országaiban is bemutatkozzanak.

Invazív fajról lévén szó jelenlétük egyáltalán nem kívánatos Európában. Természetes ellensége nincs, jól alkalmazkodó, igénytelen állat, ételben nem válogat és bárhol könnyen feltalálja magát. Komoly kártételt okoz a vadvilágban, jól mászik fára, ahol a madarakat, fiókákat, tojásokat pusztítja; egy bizonyos teknősfajta is kárát látta már a mosómedve jelenlétének. A művelés alá vont földeken is garázdálkodik, a kertekben, szőlőben, gyümölcsösökben dézsmálja a termést.

Nem zavarja az emberi közelség, szívesen költözik be padlásokra, garázsokba, ahol aztán éjszakánként randalírozik. Ügyes kukafosztogató, ezért a medvés környékeken a kukákat már megtanulták lezárni a lakók.

A német mosómedvék számát 2017-ben már egymillió példány fölé becsülték. Míg 2001-ben 8 ezer példányt vadásztak le belőlük, 2012-ben már több, mint 67 ezret.

Miközben Németország a legnagyobb mosómedve vadász Európában, éppen náluk történt a legnagyobb életmentés is. A világon egyedülálló módon, egy féléves mosómedvének ültettek be sikeresen szívritmusszabályzót 2017-ben.