Sorsok; ezek alkotják a világ sokaságát. Minden egyes ember élete e Földön egy sors, egy életút, egy történet, amit nem feltétlenül ő maga alakít és határoz meg. Ám ezek az életutak, történetek és sorsok nagyon is meghatározzák az embert és a jellemét.

Nagy Zsolt, aki Zentáról származik, szülővárosából viszonylag idejekorán a határon túlra került, ahol ennek a bizonyos sorsnak köszönhetően tizenkilenc évesen meglátta, milyen is a világ. A kíváncsiság és az anyagi jólét egészen Berlinig repítette. Három év után viszont úgy döntött, hogy az osztrák városban, Welsben telepszik le, ugyanis időközben szülei és testvére szintén a külföldön való létet választották a Vajdaság helyett.

Milyen okok miatt döntöttél úgy, hogy elhagyod a Vajdaságot?

– Mindig is hajtott a kíváncsiság, és ahogy múlt az idő, egyre kevésbé tudtam azt elképzelni, hogy a Vajdaságban lesz majd jövőm, biztos egzisztenciális helyzetem és lehetőségeim a fejlődésre. Így viszonylag idejekorán a határon túli életre adtam a fejem. Berlinbe költöztem, ahol három évet rokoni segítséggel az építőiparban való tevékenykedéssel töltöttem. Aztán gyorsan rájöttem, hogyha a német nyelvtudásomat feljebb szeretném tornázni, akkor bizony a gasztronómia világában kell munkát vállalnom. Ezért másfél évvel ezelőtt, amikor Ausztriába kerültem, egyből a gasztronómia felé vettem az irányt. Itt a kommunikáció és a nyelvek ismerete egy olyan alapkövetelmény volt, amely számomra ugyan akkor még nagy kihívást jelentett, ám tudtam, ha ezt az akadályt leküzdöm, később mindez előnnyé kovácsolódik majd a számomra. És tulajdonképpen ezzel együtt egy cél is megvalósult a sok közül, ami miatt nem a Vajdaságban kívántam leélni az életem. Jelenleg egy osztrák szálloda éttermében dolgozom, és a pultban felmerülő feladatokat látom el.

Minek köszönhető az a világ iránti kíváncsiság, ami belőled fakad?

– Tagadhatatlan tény, hogy mivel egy kisvárosban, Zentán születtem, egy sokkal kisebb szeletét láthattam a világnak egészen addig, amíg tizenkilenc éves koromban meg nem talált egy munkalehetőség. Már akkor is építőipari munkásként invitáltak külföldre, egészen pontosan a francia Lyon városába. Ekkor láttam meg, hogy mi zajlik a határon túl, hogy hogyan élnek az emberek, és ekkor jöttem rá arra is, hogy a világ előttem is ugyanúgy nyitva áll, mint bárki más előtt. Azóta sem tudok betelni vele, és egyre többet és többet akarok látni, érezni és tapasztalni belőle. Ami azt jelenti, hogy a megkeresett pénzemet amellett, hogy az idegen nyelvek elsajátítására fordítom, utazgatásokra és szórakozásra költöm, mindezt úgy, hogy legtöbb esetben még félre is tudok tenni, ha akarok. Sokkal nagyobb önbizalomra és önismeretre tettem szert, minek hiányában előtte igencsak szenvedtem.

Mit gondolsz és mit tapasztalsz, mennyire nehéz magyarként bárhol, bármilyen céllal érvényesülni?

– Ha az ember tudja, hogy mit akar, nyitott, alkalmazkodóképes és kész határozott döntéseket hozni, akkor a kezdetleges nehézségeket félvállról fogja venni. Az, hogy honnan jössz és mi az anyanyelved, kevésbé számít, mint hogy milyen a személyiséged és a mentalitásod. A saját tapasztalataim alapján határozottnak kell lenni, és el kell tudni fogadni, hogy egy másik országban bizony a nulláról kell kezdeni az érvényesülést. Egyébként azt vallom, hogy külföldön sokkal több minden lehetséges, kortól, nemtől és hovatartozástól függetlenül.

Az élet iránti nyitottságodból mit és hogyan tudsz beépíteni a mindennapjaidba?

– Megtanultam önmagammal bánni, mindezt azáltal, hogy megismertem magam. Rádöbbentem, nagyon fontos, hogy éles eszű legyél mindig minden helyzetben, és hogy a legjobb, amit külföldön tehet az ember, hogy beilleszkedik, alkalmazkodik az adott országban meglévő szokásokhoz, törvényekhez és nyelvhez, mindezt persze úgy, hogy nem változik meg, és nem felejti el azt, hogy honnan és milyen célból is indult. Számomra nagyon fontos, hogy érvényesíteni tudjam az elképzeléseimet. Emellett öröm a különböző nemzetiségű emberek megismerése is. A több területen való mozgás is éltet és visz előre, minek kapcsán meg kell említenem, hogy nemrégiben részese lettem egy online hálózatépítő csoportnak, ami biztosítja számomra azt a tudást és képzést, amivel tovább tudom fejleszteni magam a céljaim eléréséhez. Nem utolsósorban erkölcsi elismerésben is részesülhetek általa, és pénzt is kereshetek vele.

Milyen céljaid vannak?

– A nyár derekán lesz egy középfokú német nyelvvizsgám, és ezt szeretném sikeresen letenni. Majd mindenképp angolul is meg akarok tanulni, mert a sok utazás során egyre inkább érzem, hogy szükségem van rá. De fő céljaim közé tartozik még az is, hogy anyagi függetlenséget és egyéni szabadságot érjek el. Szeretnék egy olyan életet élni, ami lehetővé teszi, hogy a példámmal inspiráljak és motiváljak másokat. Mindig törekszem arra, hogy kihozzam magamból a maximumot. A szüleim már gyermekkoromban a szabadelvűség jegyében neveltek, és örülök, hogy ez végigkíséri jelenleg is az utam, mert ezáltal sokkal könnyebb az élet, hálás vagyok ezért nekik!

Az interjú a Családi Kör 2019. április 4-i számában jelent meg.