Április 22-én éri el a Lyridák meteorraj a maximumát. A különleges égi jelenségben leginkább az északi féltekén élők gyönyörködhetnek majd – olvasható az Iflscience.com tudományos portálon.
Ez a meteorraj az augusztusi Perseidákhoz képest kevésbé élénk és látványos, de az egyik legrégebben feljegyzett raj. Az előrejelzések szerint óránként maximum húsz hullócsillagot észlelhetünk majd. Az idén a hold erőteljes fénye (április 19-én volt telihold) is nehezítheti a megfigyelést felhőtlen égbolt esetén is.
A Lyridák az egyik legrégebbi ismert meteorraj. A kínai csillagászok már időszámításunk előtt 687-ben úgy írtak róla feljegyzéseikben, mint a „csillagok csapadékáról”.
A Lyridák nevüket a Lyra csillagképről kapták, amelynek irányából érkeznek. De mivel a radiáns már magasan jár az égen, ezért becsapódásukkor az égbolt bármely pontján feltűnhetnek.
A raj úgynevezett „szülő égitestje” a Thatcher-üstökös, amelynek sűrűbb törmelékfelhőjével mintegy hatvan évente találkozik Földünk. Az ilyen „találkozások” alkalmával kiugró aktivitást mutat a meteorraj. Legutóbb 1982-ben történt ilyen kitörés, akkor óránként majdnem száz hullócsillagot figyeltek meg.
A raj meteorjai átlagosan 49 kilométer per szekundum sebességgel csapódnak be bolygónk légkörébe, és miközben elégnek, hosszú csóvát húznak maguk után.
Fotó: illusztráció
