Nem reklámozzák az óriási új magyar kőolajtalálatot, pedig harminc éve nem fedeztek fel ekkora mezőt, írja a G7. A lap nyilvános iratok és a műszaki dokumentáció alapján rakta össze a beruházás részleteit.
A Szigetvártól délnyugatra található Istvándiban és Kétújfaluban a közmeghallgatások jegyezőkönyvei szerint egy amerikai-magyar olajvállalat képviselői igyekeztek megnyugtatni a helyieket, hogy nem kell félniük, attól még, hogy nagy léptékű kőolajtermelés indult be a falvaikban, ez őket semmilyen szempontból nem fogja hátrányosan érinteni.
Ördögh Balázs, a beruházó cég műszaki igazgatója azt állította, hogy a pettendi és az istvándi mezőkön
FEBRUÁR VÉGÉN MÁR TÖBB MINT NAPI HATEZER HORDÓ KŐOLAJAT TERMELTEK, ÉS EZT A KÖZELJÖVŐBEN EGÉSZEN NAPI TIZENEGYEZER HORDÓIG TERVEZIK FOKOZNI.
A HHE Kft. és a TDE Kft. amerikai-magyar együttműködésben találta meg a 2016-ban megszerzett, Baranya megye délnyugati részén található lakócsai koncessziós területen az óriási olajmezőt, miután már 1999 óta kutatott a térségben. Hamarosan a napi 11 ezer hordó kőolajat is elérheti a termelés, ami közel annyi, mint az utóbbi évek teljes magyar termelésének átlaga, de akár napi 14,2 ezer hordó is lehet termelés, írja az Index.hu.
Ez már önmagában annyi, mint az utóbbi években átlagosan a teljes magyar kőolajtermelés volt. Feltételezhetően most van először olyan, hogy egy vállalat több kőolajat hoz a felszínre Magyarországon, mint a Mol (vagy jogelődjei).
Titkolják?
Ez az eddig szinte ismeretlen cég lett a legnagyobb magyarországi olajtermelő, mégis, alig hallani a sajtóban a projektről. A műszaki igazgató ezt azzal indokolta a G7-nek, hogy a cég nem tőzsdei cég, ezért nem érdekük leendő befektetőket magukhoz vonzani.
Az egész projektet a jelek szerint egy nemzetközi energetikai cég, a svájci központú Mercuria SA finanszírozza, miután tavaly szeptember elején jelzálog került a HHE Group Kft, a Lakócsai Koncessziós Kft. és a TDE ITS Kft. eszközeire. A Mercuria egy óriás a globális energiakereskedelem világában, napi másfél millió hordó olaj megy át a kezükön (a világ összes olajának 1,5 százaléka), viszont, mivel az Aspecthez hasonlóan ez is egy tőzsdén kívüli cég, ezért viszonylag keveset tudni róluk.
A beruházás során a bányajáradékot várhatóan a legmagasabb, 30 százalékos kulccsal kell majd fizetni a nagy termelés miatt, így milliárdos bevételei lesznek ebből a magyar államnak. Az érintett önkormányzatok egy része is komoly bevételekhez jut majd, Kétújfalu, Gyöngyösmellék és Várad egyaránt kétésfél-háromszor nagyobb költségvetésből gazdálkodhat idén, mint két éve, jelentős részben a semmiből százmilliós tétellé vált iparűzési adónak köszönhetően.
MÁS, KÖZELI TELEPÜLÉSEK, OLYANOK IS, AMIK TERÜLETÉN MŰKÖDNEK OLAJKUTAK, VISZONT A JELEK SZERINT NEM PROFITÁLNAK A FÖLD ALATT LÉVŐ KINCSBŐL, PÉLDÁUL A ROMA TÖBBSÉGŰ PETTEND ÉS ISTVÁNDI SEM.
A régióba munkát se visz az olajkitermelés, jórészt az ország más részéből érkező, magasan képzett mérnökök működtetik a beruházást, ők nem is a kutakhoz közeli falvakban, hanem Szigetváron fognak bérelt lakásban lakni. A G7 szerint a helyiek legfeljebb az őrzés-védésbe tudnak beszállni.
