A nacionalista pártok, amelyek meglehetősen jelentős sikert értek el az Európai Parlament (EP) képviselőinek megválasztásán, komoly kihívás elé állítják Brüsszelt, amikor a további uniós bővítésről, migránspolitikáról és integrációs kérdésekről esik szó.

„Szerbia számára lényeges, hogy kik kerülnek a legfontosabb tisztségekbe, de az is, hogy milyen lesz az Európai Bizottság első, Belgrádhoz intézett üzenete” – jelentette ki az N1-nek Tanja Miščević, az uniós csatlakozási tárgyalásokat folytató szerb küldöttség vezetője.

„Az Európai Bizottság még hivatalban lévő elnökének üzenete nem volt igazán biztató az unió bővítési kérdéseit illetően, és sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy visszatérjen ez a lendület. Jelenleg ott vagyunk valahol, az ügyek között, de egyelőre egyik téma, így a bővítésé sem vált kulcsfontosságúvá Brüsszelben” – mondta Miščević.

Míg az új uniós vezetőség új üzenetére vár, Szerbia igyekszik megoldani a koszovói kérdést, azonban az Európai Bizottság legújabb jelentése arra utal, hogy még számos megoldatlan ügy van napirenden.

„Koszovó ügyének semmi köze nincs a szerbiai belső reformokhoz, a parlament működőképességéhez, a korrupció ellen küzdő független intézmények működéséhez, a tejben található aflatoxin kérdéséhez. Nagyon sok dolgot mulaszt el Szerbia megtenni olyan ügyekben, amelyekben kizárólagos döntési joga van” – mutatott rá Srđan Majstorović, az Európai Politikáért Központ munkatársa.

Szerbia egykori londoni nagykövete, Ognjen Pribićević arra figyelmeztet: az európai parlamenti választások megerősítették azokat a korábbi feltételezéseket, melyek szerint a helyzet egyre inkább változni fog és Szerbiának késznek kell állnia ezekre a változásokra.

„A nagy és befolyásos országok egyre kevesebb érdeklődést mutatnak az iránt, ami Szerbiában történik. Miért? Azért, mert megvannak a saját gondjaik. Másfelől viszont mindaz, ami az utóbbi 20 évben a reformok terén Szerbiában történt, legnagyobb részt uniós ráhatásra történt” – mondta Ognjen Pribićević.

Az EU adta a reformokra a legtöbb pénzt is Szerbiának, azonban az európai folyamatok nemcsak az unió céljaitól, szándékaitól és gondjaitól függnek: „Szerbia most lépett be a 21. századba. A globális helyzet alakulásáról akkor lesznek majd pontosabb fogalmaink, ha kiderül, hogy jövőre mi várható az Egyesült Államok elnökválasztásán” – mutatott rá a világpolitikai összefüggésekre Nenad Cvejtićanin, a Stratégiai Tanulmányok Fórumának munkatársa.

Mindezt összevetve Szerbia pillanatnyilag a világpolitikában is elsősorban csak önmagára, saját erejére támaszkodhat.