Napokon belül beindulhat a kérészek rajzása és szaporodása a Tiszán Szegednél. Egyetlen kérész begyűjtése/elpusztítása 150 ezer forintos büntetést vonhat maga után.
Már kisebb előrajzásokat megfigyeltek Tiszakürtnél és a Maros torkolatánál. A Kiskunsági Nemzeti Park szakemberei szerint az első kérészek már a hét elején megjelentek az öblítőcsatornákon, de mindig csak akkora számban, hogy még győzték megenni őket a halak és a madarak.
A rovar védett, természetvédelmi értéke egyedenként 10.000 forint. Horgászat céljából szokták gyűjteni e rövid életű kérészfajt, mely a védett egyedek állományára fokozott veszélyt jelent, ugyanis már csak a Tiszán, illetve egy-két mellékfolyóján (Maros, Körös) található meg.
A természet védelméről szóló törvény alapján tilos a védett állatfajok egyedének elpusztítása, illetve az élő és az elhullott egyedek gyűjtése is. Szabálysértést követ el és százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható az, aki a védett, élő szervezet egyedét jogellenesen elpusztítja. Amennyiben az elkövető a rovarok telepét károsítja meg, ebben az esetben természetkárosítás bűncselekményt is megvalósíthat, ugyanúgy akkor is, ha jelentős mennyiségű egyedet gyűjt. Szintén büntetőjogi kategória, ha az elkövető kisgéphajóval szándékosan belehajt a rajzásba, amely cselekményével megzavarja, elpusztítja a kérészeket.
A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság arra kéri a hajósokat, hogy ha rajzást látnak, azt kerüljék el, vagy legfeljebb 15 kilométerórás sebességgel menjenek át rajta. Aki szándékosan belehajt egy rajzásba nagy sebességgel, az már nem szabályt sért, hanem egyenesen bűncselekményt követ el.
A rendőrkapitányság állománya ebben az időszakban fokozott ellenőrzést végez illetékességi területén a természetvédelmi őrökkel, a polgárőrség vízi tagozatával és a halászati őrökkel kiegészülve.
Az egyedülálló jelenség első feljegyzése az itáliai hadmérnök és tudós, Marsigli nevéhez fűződik, aki 1726-ban írta le a folyó partján a tiszavirágzást.
(tuti)
