A hónapok óta tartó tiltakozás ellenére a parlament kedden délelőtt megszavazta az Akadémia elleni törvényt, mellyel Palkovics László kezdeményezésére elvették az MTA-tól az akadémiai kutatóhálózatot, a hazai tudományos élet legfontosabb intézményrendszerét. A kutatóintézetek a jövőben egy olyan képződmény alá fognak tartozni, melyben a kormánynak meghatározó befolyása van. Az akadémikusok délután az utcára vonulnak, írja az Index.hu.
Egy éve tartó tudományháborúnak vet formálisan véget a parlament döntése, a Fidesz-többség erővel, az akadémikusok akaratával és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter korábbi egyértelmű ígéretével szemben elvette az MTA kutatóintézeteit. A magyar Országgyűlés kedden 131 igen szavazattal, 53 nem ellenében és három tartózkodás mellett elfogadta a hivatalosan „A kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvények módosításáról” néven illetett törvénymódosítást.
Palkovics az elmúlt hónapokban változatos eszközökkel küzdött a fenyegetéstől az ígéreteken át a zsarolásig, hogy átnyomja a tudósokon az akaratát. Próbálkozásai a hosszas tárgyalások ellenére nem jártak sikerrel, az Akadémia lényegi garanciális pontokat szeretett volna megőrizni a kutatások függetlensége érdekében, döntő többséggel helyezkedtek szembe a Palkovics-tervvel, mire a miniszter az addig a tárgyalásokon megígért elemeket is visszavonta, hogy most végül egyszerűen erővel nyomja át az elképzelését, melyet leginkább az innováció és a nemzetközi versenyképességünk javításával indokolt.
A törvény központi eleme az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) nevű új képződmény. Ez alá tartozik mostantól az idáig az MTA irányítása alá tartozó 15 kutatóintézet és kutatóközpont, a törvény lehetővé teszi azonban ezek átszervezését, megszüntetését és új intézetek csatlakozását is. Az ELKH tizenhárom fős irányító testületébe hat főt a Magyar Tudományos Akadémia, hat főt pedig a kormány delegál. Az elnököt a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és a miniszter közös javaslatára a miniszterelnök nevezi ki.
Az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) azt hangsúlyozza, hogy az új intézmény önálló költségvetési fejezetet képez a költségvetési törvényben, és nem tartozik a kormány irányítása vagy felügyelete alá, a kutatási szférában azonban széles körben attól tartanak, hogy a gyakorlatban a kormány ebben a rendszerben könnyedén keresztül tudja majd nyomni az akaratát.
A törvény értelmében
- kötelezik az MTA-t, hogy tulajdonát ingyen használatba adja;
- a kutatóhálózat irányító testületében az MTA közgyűlése által megszavazott egyharmadnyival szemben a tagok fele kormánydelegált lesz, kutatóhálózat nem kap közvetlen képviseletet ebben;
- az irányító testület minden delegáltját a miniszterelnök nevezi ki, nem csak az elnököt;
- az irányító testületben nem kötik minősített többséghez a döntést fontos ügyekben, vagyis a gyakorlatban könnyen átvihető a kormányakarat.
- Adnak viszont alapfinanszírozást a kutatóintézetek működéséhez – hogy mennyit és milyen szabályok mentén, az egyelőre nem ismert.
Fotó: Index.hu
