az én apukám már egy hete
nincs velem
elvitték a csúnya
gonosz
katona bácsik
– – – – – – – – – –
megtanítják fegyverekkel bánni
katonásdit játszanak
hogyan kell embereket ölni
s hiába várják, akik szerették
az én apukám
nincs velem,
s nem tudom,
jó-e neki nélkülem
sír-e utánam ő is úgy,
ahogy én őt siratom
fegyverekkel játszadozik
messze tőlem
szeret-e még
nem tudom
ha már majd embert is ölt
szeretni majd tud-e még
a kislánya jelent-e
majd neki még valamit?
– – – – – – – – –
tud-e velem
majd úgy nevetni
úgy örülni
mint azelőtt
tudja-e majd, hogy ki vagyok
s akarja-e, hogy tényleg az legyek
a lányának tudhat-e
majd engemet?
