Kategória: Nap verse

Medréből szomorúan kihajolt, a fény fáradt hullámaira, őszülő vízre horgolta az...

Elalvás előtt mosolyogsz. Erdőillat. Bele kell varrni a kabátba. El fog hagyni téged a szépség,...

Megint virágzom. A húst, amibe öltözöm, most varrja a holdpikkelyes kút. Megint ugyanaz a fájó,...

„… mint az iszonyú kezdete, mit még elviselünk” R. M. Rilke Fényes hússal csőrében életbe ejti a...

Itt. Árnyékot horgolok a fényből érkezőnek. Ha eljutnék – száguldó üresség – test nélkül megélni...

Vad madarak tojásából kiszaggatja végtagjait. Teste áttetsző és véres, akár a jégszekrényből...

Keszthelyi Rezsőnek A műtárgy visszatér a tett színhelyére. Derűs, zöld fény ragyogja be a szobát....

Ó, jaj, igaz: sokfele kóboroltam, Játszottam rongy bohóc-szerepemet, Elmém mocskoltam, kincsem...

Ó, ne mondd szívem hamisnak, barátom, Bár – távol – hűlni látszott a tüzem! Olyan...

Van új az agyban, amit toll leírhat S mintádra nem formált hű szellemem? Van új szó, új tétel,...

Se saját rémem, sem a nagy világ Jós lelke, mely a jövőt kémleli, Nem jelzi szerelmem lejáratát,...

Ha nézem a múlt krónikáiban Drága hősök s holt dámák képeit S hogy a szép, ó rím szépségittasan...

az égősor évről évre ismétli önmagát, a sírba száll, egy-egy kihunyt izzó kráterét, ha sokáig...

A serkenő vértől A hóból csak sár lesz, Keveredik a vörös a fehérrel. Születik Kisjézus, A pap...

Elfárasztott, amit eddig megéltem. Ha lázadtam, csak jogaimat kértem. A jogainkat. Tanulságaim...

Fekete székek táncolnak benned, gyönyörű állatok, torzra nőtten. Ők a lélek bomlott furulyái....

Égi jel, menny létrája, a ház fölött fejsze lebeg. Fényes szárnyaival verdes, s a szivárványba...

Havazik az élet. Porhóvá zúz érzésemléket, kirajzolja a téridő rostjait, melyekből megalkotott...

Látlak lebegni és eltűnni egy friss röntgenfelvételen, aztán lassan leveted húsom, izzadtságomat...