A munkaképes lakosság távozása, illetve a nyugdíjasok számának növekedése kétségessé teszi az állami nyugdíjrendszer megfelelő működését – írja a 021.rs.
A szakemberek szerint jelenleg Szerbiában 1,7 millió a nyugdíjas, a becslések szerint évente 30.000 munkaképes fiatal hagyja el az országot. Most 3,4 évvel kell többet dolgozni a nyugdíjért, mint 9 évvel ezelőtt. Jelenleg a férfiaknak 65 éves korukig kell, hogy dolgozzanak, ugyanez a nőknél 62,5 év. 2032-től viszont mindenkinek 65 év lesz.
Sokan teszik fel a kérdést, hogy lesz-e még állami nyugdíjalap, mire elérik azt a kort, hogy nyugdíjba mehessenek?
Többen a külföldi munkaerő érkezésétől, vagy egy olyan törvény bevezetésétől várják a megoldást, ami Romániában működik. Itt a fiataloknak kell segíteniük a nyugdíjasoknak.
A szakemberek azt mondják, hogy a nyugdíjalap megfelelő működéséhez, illetve egy nyugdíjas „eltartásához” 3,5 dolgozó kell. Nálunk jelen pillanatban ez az arány 1-1.
Ljubodrag Savić, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára azt mondja, hogy több ember kellene, hogy befizessen az alapba, mint ahányat innen finanszíroznak, csak akkor működhet a rendszer eredményesen.
Goran Nikolić közgazdász szerint követni kell a történéseket a környező országokban, hiszen ami ott történik, az fog nálunk is bekövetkezni.
„Amíg nagy a munkanélküliség, addig működhet a rendszer, probléma akkor jelentkezik, ha már nem lesz, aki dolgozzon. Követni kell a helyzet alakulását. Ha Horvátországban és Szlovéniában például ez bekövetkezik, akkor ránk is ez vár. A külföldi munkavállalók érkezése oldhatja meg a problémát. Nálunk viszont kb. 10 évig még ez nem történik meg” – mondta Nikolić.
„A másik megoldás a nyugdíjkorhatár további növelése, ebbe az irányba mozdultak el a fejlett országok is, és Szerbia is erre tart.” – mondta Vladimir Grečić közgazdász, aki hozzátette, a korhatár növelése tartósan oldhatná meg ezt a problémát.
A szakemberek egyetértenek azzal, hogy ezekkel a módszerekkel lehet megóvni az állami nyugdíjrendszer alapjait, de azt is megemlítik, hogy a környező országok is ugyanezzel a problémával küzdenek, sőt néhány helyen rosszabb a helyzet e téren, mint Szerbiában.
Fotó: Pixabay
