Hogy megállítsa a fiatalok tömeges elvándorlását és megőrizze a felsőfokú oklevéllel rendelkezőeket, Lengyelország úgy döntött, hogy a huszonhat évnél fiatalabbaknak, akikből mintegy kétmillió él az országban, ha az évi bevételük 20 000 euró alatt van (havi 1666 euró), akkor nem kell jövedelemadót fizetniük. Várhatóan hasonló szabályozást fogadnak majd el nemsokára Horvátországban is, amely azt tervezi, hogy a 25 évnél fiatalabbaknak nem kell majd jövedelemadót fizetniük, míg a 25 és 30 év közöttieknek ötvenszázalékos kedvezményt biztosítanának.
Tavaly Szerbiából 51 000 ember (naponta 140!) költözött az Európai Unióba, s jogos kérdés, vajon egy, a lengyelhez hasonló megoldás csökkentené-e a fiatalok elvándorlását. Nemrég Dragan Lončar, a prodékán, a közgazdasági egyetem dékánhelyettese emlékeztette az illetékeseket, hogy a 15 és 29 év közötti fiataloknak a fele külföldre készül. A szerbiai munkáltatók és a szakszervezetek képviselői is úgy gondolják, nem biztos, hogy Szerbiában a jövedelemadó csökkentése megoldás lenne a problémára, mivel nemcsak az alacsony fizetések miatt mennek külföldre a fiatalok, hanem a borús jövőkép és a nem megfelelő közhangulat miatt.
A munkáltatókat tömörítő unió tiszteletbeli elnöke, Nebojša Atanacković szerint a jövedelemadó megszűntetése az egyik legegyszerűbb módja lenne az elvándorlás elleni harcban, de nem tudja, hogy ez mennyire lenne hatásos.
„A munkaadók így is nehezen tudnak profitot termelni, éppen ezért komoly dolgokon kellene változtatni az adózási rendszerben, hogy a munkáltatók a plusz bevételüket a dolgozóknak adják, Ezzel talán sikerülne meggátolni a külföldre költözésüket”– mondta Atanacković.
A szakszervezetek képviselői is jó ötletnek tartják a jövedelemadó csökkentését, mert így a munkáltatók több pénzt tudnának adni a dolgozóiknak.
Az Önálló Szakszervezet elnöke, Ranka Savić ez is a spórolás egyik formája, amelynek a végén a munkaadók megemelhetnék a munkások fizetését, akik így az országban maradnának.
„Az, ami a legelőbb megakadályozná az úgy nevezett agyelszívást, vagyis a fiatal, képzett, diplomás emberek külföldre történő távozását, az a fizetések drasztikus növelése. Ha ugyanis valaki ezer dinárral kap többet, azt meg se érzi, s nem is fogja azon a munkahelyen tartani. Éppen ezért kell felnéznünk a horvátokra és a románokra, akik az orvosok és a nővérek bérét is radikálisan megemelték. A szerbiai költségvetés is elbírna egy ilyen emelést, de csak azok után, hogy előtte elkészítenek egy új elosztást és egy észszerű költekezési tervet” – mondta Savić. (Politika)
