A magyarországi politikában egyre hangosabbak azok a hangok, melyek a pártpolitikai fegyelem és elkötelezettség, az ideológia szövetség helyett a lokálpatrióták szövetségét, a velük való szorosabb együttműködés szükségességét hangsúlyozzák.
Ehhez a trendhez látszik igazodni Botka László Szeged polgármestere is, amikor az augusztus 20. alkalmából megrendezett városi ünnepségen elmondott beszédében hangsúlyozta, „azt kértem a pártoktól és civil szervezetektől, vegyék tudomásul, hogy ez nem pártpolitika, főleg nem ideológiai szövetség. Ez egy lokálpatrióta szövetség. Arra kértem a résztvevőket, ne pártpolitikusokat javasoljanak, hanem olyan szegedieket, akik együtt akarnak dolgozni a városért, együtt akarják szolgálni a várost, otthon vannak a városrészekben, ismerik az ott lakók problémáit!” – mondta Botka László.
Ugyanis húszan indulnak az Összefogás Szegedért Egyesület (ÖSZE) színeiben, akik Botkát támogatva mérettetik meg magukat az október 13-i önkormányzati választáson.
Összefogás Szegedért – Botka László mögé felsorakozott a teljes ellenzék
Mindenki otthona
– Ilyen széles és teljes körű összefogás soha nem volt még: a tagok között vannak baloldaliak, liberálisok, civilek, zöldek és jobboldaliak is – amilyenek a szegediek. Hiszen azt szeretnénk, azt akarjuk, hogy a jövőben is Szeged városa minden szegedi otthona legyen továbbra is –hangsúlyozta a polgármester.
Egyre több politikából kiábrándult pártkatona, közvélemény-kutató, politológus, értelmiségi véli úgy, hogy a jelenlegi kormányt demokratikus választás útján nem lehet leváltani, mert ez nem csupán „egy” kormány, hanem egy ügyesen felépített, jól működő rendszer, azt pedig soha nem tudtak váltani a magyarok.
A rendszereket különben is nem leváltják, azok általában meg szoktak bukni. Egyszer ez a mostani is nyilván megbukik, valószínűleg nemzetközi hatásra úgy, mint a szocializmus egykoron. Valami történik majd a világban, ami begyűrűzik Magyarországra is. Lesznek majd választások, s úgy fog tűnik, mintha választáson bukott volna meg a kormány, de nem így lesz, a kudarcnak külső okai lesznek.
Az elsinkófált polgárosodás
Továbbgondolva ezt a forgatókönyvet, ha le is váltják az Orbán-kormányt, azzal nem oldódik meg a helyzet, mert Orbán és rendszere nem a probléma oka, hanem annak következménye. Egyre többen úgy vélik, törzsi társadalomban élünk, és a magyarok a polgárosodást az elmúlt évszázadokban mindig meg akarták spórolni. A mögöttünk lévő száz év dióhéjban arról szólt, hogy mindig jött valaki, aki fölismerte, hogy a magyar emberek meg akarják spórolni a polgárosodást, inkább egy vezérre várnak, aki majd ezt helyettük megoldja: jött Horthy Miklós jobbról, jött Kádár balról, aztán Orbán ki tudja honnan és helyettünk cselekedett. Ennek eddig többnyire ugyanaz lett a vége: totális kudarc, világégés, vereség, nemzeti gyász.
A Fidesz jelmondata: Nekünk Magyarország az első!
Kétségtelenül Orbán az, aki a leggátlástalanabbul és a leghatékonyabban vonja le az elmondottakból fakadó következtetéseket, és él vissza nem csekély hatalmával. Magyarországnak nem új törzsfőnökre van szüksége, hanem arra, hogy a polgárosodás elinduljon, ez pedig – egyre többen belátják – nem pártpolitikai feladat. Nem a pártoktól kell ezt elvárni, hanem a civilektől, a polgároktól, mindannyiunktól. A cél a civil társadalom felrázása lenne, egy új demokratikus polgári értékrend megteremtése.
Abból a törzsi logikából kellene kilépni, hogy ami az én oldalamon van, az mindig jó, ami a másikon, az mindig rossz. Mindenki elhiteti a maga táborával: ahhoz, hogy üdvözüljünk mindahányan, nekünk kell győznünk.
Távlatok nélküli pártpolitika
A mai magyar pártpolitikában nincsen távlat. Olyan emberek kellenek, akik képesek kilépni a jobboldal-baloldal-konzervatív-liberális logikából és elfogadni azt, hogy noha rendelkezem bizonyos alap értékrenddel, elfogadom, hogy a másikra is szükség van, neki is lehet igaza. Ezzel az attitűddel kellene konkrét ügyekre jó megoldásokat találni. Noha sok párt ma is vallja és elismeri az idézett értékeket, alapvető tévedésük, hogy pártpolitikai módon akarnak ezen változtatni, holott a probléma nem pártpolitikai, nem az képezi a betegség forrását.
Talán utópisztikus feltételezni, hogy léteznek olyanok, akik egyre keresik a politikai centrumot, akik nem jobb vagy baloldalban gondolkodnak, és nem ebben a törzsi háborúban akarja magukat pozicionálni.
Budapest, 2016. október 2.
Orbán Viktor miniszterelnök (középen, b6) beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén a Bálna Budapest rendezvényközpontban a kvótareferendum napján, 2016. október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítésével kapcsolatban írták ki. A kormányfő mögött Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke, Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő, Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős fideszes alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke, a párt országos pártigazgatója, Németh Szilárd, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, Kocsis Máté, a VIII. kerület fideszes polgármestere és Simicskó István honvédelmi miniszter (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az sem lenne jó, ha a NER bukása után az inga átlendülne a másik irányban, és egy anti Orbán csöbörből vödörbe állapot állna elő. Ez ugyanolyan rossz lenne, hiszen minden folytatódna, csak egy másik szín jegyében. A fiatalok körében talán lehet még e józan gondolatnak tábora. Elsősorban tehát nem politikai pártra vagy mozgalomra gondolunk, hanem egy eszmére, amely talán egyszer majd termékeny talajra hull.
Az augusztusi közvélemény-kutatások nagyjából, sajnos, alátámasztják az elmondottakat. A Fidesz támogatottsága az EP-választásokat követően szűk határon belül hullámzik, most 32-ről 34 százalékra emelkedett a teljes népesség körében. Továbbra is a Demokratikus Koalíció a legerősebb ellenzéki párt, a múlt hónapban tíz százalék támogatta, ezúttal kilenc százalék. A Jobbik tábora egy hónap alatt hatról hét százalékra bővült, az MSZP-é ötről hat százalékra, a Momentumé pedig maradt öt százalék. Nem változott az LMP, a Mi Hazánk Mozgalom és a Kétfarkú Kutyapárt támogatottsága – két-két százalékon állnak. A Párbeszéd továbbra is egy százalékos – ismertette mérési pártreferencia-adatait a ZRI Závecz Research Intézet.
A Fidesz ismét győz…
A kutatási eredmények alapján szinte biztosra vehető, hogy a megyei közgyűlésekben a kormánypártok adják majd a többséget – írta a ZRI. A megyei jogú városokban élesebb a verseny a kormányoldal és az ellenzék között. A Fidesz ebben a közigazgatási kategóriában érzékelhetően kisebb támogatottsággal rendelkezik, mint országosan – harminc százalékot ér el. Az ellenzéki pártok viszont valamivel jobbak: a DK tíz, a Jobbik kilenc, a Momentum és az MSZP-Párbeszéd nyolc százalékon, vagyis a pártok összeadva harmincöt százalékon állnak.
A fővárosban az EP-választások óta eltelt havi felmérések adatait összesítve az derül ki, hogy a Fidesz 34 százalékos, az ellenzék együttes támogatottsága 37 százalék. A kerületek harmadában-felében tehát szoros verseny lehetséges és a képviselőtestületek a mostaninál sokszínűbbek lesznek – tette hozzá a ZRI.
Így legyen, de ettől ismét csak nem változik semmi. Mindaddig, amíg a magyarországi tribalizmus végérvényesen nem tűnik el a történelem süllyesztőjében, ahova való…
Turi Tibor
