Agyam ködös, a szívem fáradt,
Tépelődve nyílt ki a szemem,
Híg pára az ablaküvegen,
Az ég veszett vörösbe lázadt.

Dér támadta meg a falombot,
Dermedt levél hull a fejemre,
Szél inal a porban nyelvelve,
Ahogy az utcára kihajlok.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ)Banki átutalás vagy Paypal

Öltözni kéne vagy szeretni –
Csak láthatnék most egy virágot!
Összetörtek zűrös, nagy álmok,
S vágyott csönddel nem kínál senki.

Tükröm vág rám csúfos grimaszt itt,
Mert olyan bolond ez a reggel?
Uszít zug, vörös felleggel,
– A természet velem haragszik…