A tizenhét éves törökkanizsai Barna Martin meggyilkolásáról a hírt elsőként a Szabad Magyar Szó közéleti hírportál közölte. A gyilkossággal kapcsolatban napokon át némák maradtak a hivatalos szervek és a média. Martin gyilkosai nem először viselkedtek erőszakosan, erről az egész település tudott, de senki sem reagált időben.
Igor Jurić nyilvánosan is szólt az esetről a múlt hét végén Közbiztonság és felelősség címmel Szabadkán megrendezett konferencián. Jurić a törökkanizsai gyilkossággal kapcsolatosan rámutatott a falubeliek, de az egész társadalom felelősségére:
– Minden egyes törökkanizsai polgár, akivel erről az esetről beszéltem azt állította, tudták, hogy ezek a fiatal személyek milyen erőszakosak. Mindenki azt várta, hogy valaki reagáljon. Én pedig azt kérdeztem, hogy mit tettek ők annak érdekében, hogy ez a szörnyűség ne történjen meg? Nem elég csak ujjal mutogatni! Úgy vélem, nagyon fontos, hogy mindannyian reagáljunk abban az esetben, ha szükség mutatkozik arra. Csak akkor várhatjuk el, hogy a társadalmunk jobb és veszélytelenebb legyen, ha mindannyian teszünk érte, ha mind hozzájárunk ahhoz, hogy a környezetünk biztonságosabb legyen. Egy társadalom részére nincs nagyobb tragédia egy gyermek elrablásánál, megerőszakolásánál, életének kiontásánál. Ezzel mindenki tisztában van, de a kötelezettségeinkkel ezzel kapcsolatosan kevésbé. Az állam már sokat tett Tijana törvényének meghozatala alkalmával annak érdekében, hogy gyermekeink számára biztonságosabb légkört teremthessünk az élethez, de még többet is tehet – mondta Igor Jurić.
A nyugdíj nyolc százalékkal kevesebbet ér, mint 2011-ben
Állami tisztségviselőink „soha ekkora nyugdíjról” igyekeznek meggyőzni bennünket a reális helyett a névleges növekedés alapján. A statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy az utóbbi hét évben a 6,8 százalékos névleges kiigazítás ellenére 14,7 százalékkal csökkent a járandóság reálértéke, tehát nincs szó „soha ekkora nyugdíj”-ról! – Takács Magda írása
A fiatal mesteremberek szinte mind elmentek Szerbiából
Ha egy háztartásban meghibásodás történik, napokig kell várni, míg kijön a mester, sőt komolyabb munkák esetén hetekig, vagy akár hónapokig is. Nagyon nehéz mesterembert találni, legyen szó akár szobafestőről, burkolóról, vízvezeték- vagy villanyszerelőről. Az építőiparban mindenféle profilú szakemberből hiány van Szerbiában. – Tóth Imre riportja
A hatalom és a szolgálat
Nagyon fontos, hogy a szolgálatot ne keverjük össze a szolgalelkűséggel. Amíg a szolgálat mások javát szolgálja és keresi, addig a szolgalelkűség a behízelgésnek egy formája, amit az ember azért tesz, hogy neki jobb legyen, saját előnyéért teszi. A másoknak való szolgálat a saját módján hatalmat jelent, a szolgalelkűség pedig rabságot, behódoltságot. – Fiser Jenő jegyzete
A tanügyben a helyzet változatlan
Az elmúlt hetekben minisztériumi forrásokból arról értesült a közvélemény, hogy súlyos kádergondok nehezítik az iskolák életét. A Haladók & Tsaik által képviselt (hurrá)optimizmushoz hasonló, a gondokat is felelősséggel vállaló mondatokat nemigen szokták kimondani. Most sem tették, inkább némi (ki tudja, kinek szóló) szemrehányásként bejelentették: az elmúlt tanévben mintegy 1000 tanár dolgozott a szerbiai iskolákban megfelelő szakképesítés nélkül. – Beretka Ferenc oktatással kapcsolatos írása
Mesés várakozás
Vannak olyan szakmák, ahol kötelező szépirodalommal foglalkozni, esetleg megengedhetik maguknak az emberek, hogy munkaidőben olvassanak is. Ilyenek az írók, a könyvillusztrátorok, a könyvtárosok, az irodalom szakos tanárok meg a kamionsofőrök. Igen, én is meglepődtem, amikor a barátnőm mesélte, hogy a közeli hozzátartozója egy ismert fuvarozási vállalatnál dolgozik kamionsofőrként, és hozzáférése van egy több ezer hangoskönyvet tartalmazó könyvtárhoz. – Vígi Zsoldos Zsaklina vezércikke
Információrobbanás, digitális demencia és médiamérgezés
Az induló új iskolaév reformjai kapcsán írtam arról, hogy az oktatás túlzott digitalizálása milyen veszéllyel járhat, ha a társadalom, elsősorban a gyermekek életét meghatározó felnőttek, a szülők és a pedagógusok nem figyelnek oda kellően arra, hogy mennyi időt töltenek a diákok az interneten, számítógépes játékokkal és a tévé előtt.
A klíma változik, mi miért nem?
Budapesten és Belgrádban is tartottak klímatüntetést az elmúlt pénteken, aznap, amikor világszerte több millió gyermek és fiatal üzente meg politikusaiknak, hogy konkrétabb és radikálisabb lépéseket követelnek az emberi tényezők okozta klímaváltozás megfékezéséért. Mások Greta Thunbergről vitáztak a világhálón a karosszékükben ülve.
Vajdasági zenekarok: Torontál Express
Már Szlovéniában is tudják, hogy Nagykikinda a tök fővárosa
Az idei nagykikindai Töknapokon új rekord született, ugyanis a csúrogi Dušan Jankov által termesztett 639,5 kilós óriástök lett az első, megdöntve a 2014-es rekordot, amikor a torzsai Milan Desnica egy 507 kilogramm súlyú óriástökkel győzött. Jankovnak a rekordért és a győzelemért serleg és százezer dinár pénzjutalom járt.
Vendégségben Hertelendyfalván, Zentán, Magyarkanizsán és Nemesmiliticsen
IGAZ TÖRTÉNET: Gyógyulni akartam! – Borza Szladecsek Anna története (8.)
KÖZÉLET: Nevezhetjük nosztalgiázásnak is – Balla Lajos jegyzete
EURÓPAI UNIÓ: Biztos, hogy nem biztos
JEGYZET: Imareggeli, munkaebéd – Nagy Nándor Jegyzete
IRODALOM – Lackfi János: Kedves Pereputty!
SAJTÓTÖRTÉNET: A Pilvax ír vendége
KÉPHISTÓRIÁK: Hamvas Bélával egy sorsszerű raktárhelyiségben – Szabó Palócz Attila írása
HOROGRA AKADVA: Egyem, ne egyem? – Huzsvár József cikke
SPORT: A légiósok – Németh János írása
NEM A GÓLYA HOZZA: Programok Zentán, Szabadkán és Magyarkanizsán
AZ ORVOS VÁLASZOL: A kézmosásnak nincs alternatívája
ÖTLETSAROK: Tartsuk melegen a teát!
KERT: Október a kertben
KONYHA: Padlizsán mindenki kedvére – Burány Márta receptajánlatai
Ezenkívül: kis és óriás keresztrejtvény, klasszikus rejtvény, sakkrovat, gyerekszoba, horoszkóp, műveltségi teszt, apróhirdetések, társkereső, viccek és tv-műsor.
Borítónkon Kószó Attila fotója látható.
