A világsajtó ezen a héten részletesen foglalkozott Horst Seehofer német keresztény-szociális belügyminiszter menekültügyi úttörő munkájával, az osztrák kormányalakítás nehézségeivel, a hetek óta tartó hongkongi tüntetésekkel, a koszovói parlamenti választásokkal, valamint a feltűnően nagy arányú magyarországi fegyvervásárlással. Azt sajnos nem írta meg a sajtó, hogy Magyarország milyen céllal  vásárol annyi fegyvert…

Seehofer úttörő munkát végez

A Stuttgarter Zeitung így kommentálja Seehofer menekültügyi kezdeményezését:

„Szégyenletes képek vannak arról, miként kénytelenek a hajóskapitányok kikönyörögni, hogy a kimerültség szélén álló menekülteket kikötőkbe juttathssák. Ez a helyzet egyértelműen fenntarthatatlan egy olyan pártban, amely a kereszténységet hírdeti. Amit a kritikusok teljesen alábecsültek: Seehofer elkötelezte az EU nehézsúlyú tagjait, Olaszországot és Franciaországot arra, hogy elfogadjanak egy menekültelosztó kvótát – ez figyelemre méltó eredmény. Ez az új megállapodás olyan rendszert hozott létre, amelynek első lépése egy régóta kitűzött cél: az összes menekült befogadására szolgáló kvótarendszer létrehozása. Ebben Seehofer úttörő munkát végzett.”

Nehéz a kormányalakítás Ausztriában

A Neue Zürcher Zeitung így látja az új kormányalakítás nehézségeit Ausztriában:

„A kormányalakításról szóló tárgyalások az ÖVP főnöke, Sebastian Kurz és a zöldek főnöke, Werner Kogler között minden bizonnyal nem lesznek könnyűek, függetlenül a jelenlegi osztrák gazdasági helyzettől. A fekete-zöld koalíció fontos vonása az új partnerek csábítása. A két fél azonban csak akkor viheti előbbre az országot, ha meg tudnak állapodni jónéhány fontos projektben. Ide tartozik mindenekelőtt egy meggyőző éghajlatváltozási program, amely nélkül a zöldek nem hajlandók részt venni az új kormányban. Ezért cserébe az ÖVP érvényesítheti fő óhaját, ami a munkavállalók adókedvezményezése. Mindkét elképzelés megvalósítható jóakarattal és kreativitással, és létrehozhatna egy jelentős ökológiai adóreformot. Kurz és Kogler esetében azonban mindezt csak úgy lehet elérni, ha a meglévő mély árkokat sikeresen át tudják lépni. Az ÖVP főnöke új éghajlatdíjakkal akarja terhelni az ingázókat és a háztulajdonosokat abban az országrészben, ahol a feketék legfontosabb választói bázisa található. Kérdéses, mennyire agresszívan akarja megvalósítani az éghajlatvédelmet.”

Kína fél a maszkoktól

A La Stampa olasz napilap így ír a hetek óta tartó hongkongi tüntetésekről:

„Ez a helyzet olyan, mintha a közrend helyreállítása azonnal, de mégis vonakodva vissza akarna vezetni minket a múltba. Különösen ebben a pillanatban, amikor a masszív arcfelismerés Kínában hatékony valóság, és nem sci-fi disztrófia. És így válik a kis álarc titka és a magánélet védelme a technológiai szuperhatalommal szembeni  ellenállás egyetlen lehetséges formájává azzal az elképzeléssel, hogy végül is mindennek láthatónak kell lennie.”

A szabadcsapat tagjainak bukása

A Frankfurter Allgemeine Zeitung így elemzi a koszovói választásokat:

„A koszovói parlamenti választások után változások következnek be: az ellenzék nyert, az UÇK-val (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) rokonszevező, annak vezetőiből álló listák veszítettek. De mit akar Albin Kurti, a választás nyertese? Most minden attól függ, hogy az amerikaiak felfelé vagy lefelé fordítják a hüvelykujjukat. Amint az már több alkalommal bebizonyosult, Koszovóban nem alakulhat kormány az USA pristinai nagykövetségének beleegyezése nélkül. Albin Kurti és pártja, a Vetëvendosje (Önrendelkezés) ezt már gyakran megtapasztalta. Például akkor, amikor a Vetëvendosje a 2017. évi választásokon már a legerősebb erő lett. Csak a választás előtti koalíciók és pártszövetségek révén, valamint Koszovó legfontosabb védhatalmának támogatásával sikerült a régi erőknek megtartani hatalmukat. De már évek óta egyértelmű volt: Kurti ideje el fog jönni egyszer…

Egy valóban új erő ebben a játszmában a valamikori egyetemista vezéralak, Albin Kurti Önrendelkezés nevű pártja, amely 25,6 százalékot kapott. Ő nem tartozik ahhoz a klikkhez, amelyik a háború befejezése után bearanyozta harci dicsőségét és kirabolta Koszovó közvagyonát. De Vjosa Osmani, a Demokratikus Liga vezető női jelöltje, amely a szavazatok 24,9% -át kapta, szintén »tisztának« számít… Osmani és Kurti egyaránt világossá tette a választások előtt, hogy koalícióra akarnak lépni egymással.

De vajon Kurti képes lesz-e meggyőzni az amerikaiakat? Végül is, a volt koszovói amerikai nagykövet, Christopher Dell korábban még a Kurtival való megbeszéléseket is elutasította, nem is beszélve a politikai támogatásáról. Ezek az idők már a múlté – mondja Kurti az újsággal folytatott beszélgetésben, amelyet néhány nappal a parlamenti választások előtt folytattak. Az új koszovói amerikai nagykövet, Philip Kosnett határozottan ellenzi a korrupciót és a nepotizmust és erősen támogatja a jogállamiságot. »Ez megfelel a Vetëvendosje prioritásainak – mondja Kurti. Természetesen nemcsak az amerikaiak, hanem az EU-államok sem kedvelték  Kurtit. Ennek egyik oka minden bizonnyal az volt, hogy Kurti gyakran és meggyőzően bírálta a korrupciót és az állami vezetés alacsony hatásfokát, valamint a koszovói nemzetközi szervezetek öndicsőítését.

A nemzetközi közösség szkepticizmusának azonban volt és van még most is egy oka: Kurti meg akarja változtatni a határokat a Balkánon. Célja, saját nyilatkozata szerint, Koszovó és Albánia egyesítése. »De mi ezért nem indítunk újabb balkáni háborút. Békés, demokratikus és alkotmányos módon akarjuk ezt elérni« – mondja. Kurti többek között elutasítja a nemzetközi közösség által előírt koszovói himnuszt és Koszovó zászlóját is. »Tisztelem és szeretem a koszovói államot, de nyelvünk, kultúránk és történelemünk albán, ez azt jelenti, hogy egy nemzet vagyunk két államban« – magyarázza.”

Magyarország felé tart a legtöbb fegyver

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a nagy mennyiségű magyarországi fegyvervásárlásról ezt írja:

„Az év első kilenc hónapjában a (német) szövetségi kormány összesen 6,35 milliárd euró értékű fegyverkivitelt hagyott jóvá. Ez azt jelenti, hogy az export már most meghaladja a 2018-as teljes mennyiséget, amely 4,82 milliárd euró volt, olvashatjuk a kormány fegyverkivitelről szóló jelentésében. 2017-ben összesen 6,24 milliárd eurós fegyverkivitelt hagytak jóvá Németországban; 2015-ben pedig ez az érték 7,86 milliárd euró volt.

Magyarország összesen 1,77 milliárd euró értékű fegyvert vásárolt Németországból, és ezzel messze a fegyvert vásárló országok élén áll. Magyarországot Egyiptom követi jó 800 millió eurós fegyvervásárlással, mert ez az ország Szaúd-Arábia oldalán harcol Jemenben az iráni támogatású húszi lázadók ellen. Az Egyesült Arab Emírségek ebben az évben 206 millió euróért vásárolt fegyvereket Németországból. Ennek is az az oka, hogy ők is részt vesznek a jemeni háborúban, de a nyáron bejelentették, hogy csapataikat nemsokára kivonják az országból.”

Magyarország fegyverkezik: több mint másfél milliárd eurót költött csak az idén német fegyverekre (Fotó: Hungary Daily News)