Augusztusban egy nagy értékű hagyatékkal, Szabó László és Gulyás Éva szolnoki néprajzkutató házaspár könyvtárával gyarapodott a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gyűjteménye.
A több mint 3800 tételt tartalmazó hagyaték híven tükrözi a két kutató szakmai érdeklődését, gazdag munkásságát. Szabó Lászlót (1939–2012) a társadalomnéprajz úttörőjeként tartották számon, foglalkozott például a magyar rokonsági rendszerrel és a munka néprajzával, de mindezen kívül a néprajztudomány szinte valamennyi területén munkálkodott. Nevéhez fűződik többek között a Szolnok megye néprajzi atlasza, valamint a Szolnok megye népművészete kötet munkálatainak irányítása, amely első volt a hasonló megyei kiadványok sorában. Feleségével együtt a szolnoki Damjanich János Múzeum munkatársa volt. Gulyás Éva (1946–2019) elsősorban folkloristaként munkálkodott, kiemelkedő eredményeket ért el a néphit- és népszokás-kutatásban, ezen kívül kedvelt kutatási területe volt például a népzene és a jász viselet is. Számos nagy sikerű állandó és időszaki kiállítás rendezésében működött közre vagy éppen rendezte ő maga.
A gyűjtemény elsősorban néprajzi szakkönyvekből és folyóiratokból áll kiegészülve a társtudományok, a történelem, művészettörténet és művelődéstörténet irodalmával. Az állomány műfajilag és formailag is sokszínű, az összefoglaló monográfiáktól kezdve, a kézikönyveken, tanulmányköteteken, képes albumokon keresztül a múzeumi vezetőkig sokféle dokumentum található meg benne.
Az, hogy a Szabó–Gulyás-gyűjtemény a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetbe került, stratégiai jelentőségűnek tekinthető, hiszen az intézet egyik kiemelt célja a néphagyománnyal foglalkozó közösségek támogatása. Reményeik szerint az új gyűjteményi rész nem csak a tudományos közösségnek, hanem a hagyományápoló mozgalomnak is hasznára fog válni.
A VMMI hálával tartozik a tudós házaspár fiának, Muladi-Szabó Lászlónak, aki az intézetnek adományozta ezt az értékes gyűjteményt, és vállalta a könyvek határon való átjuttatásával járó feladatokat.
Nyitóképünk illusztráció
