Szívroham, szíriai harcok meg Trump-féle mocskolódás… és akkor maradtak tizenketten.

Mármint az amerikai Demokrata Párt elnökjelöltségért küzdő politikusai, akik teljesítették a párt által előírt támogatottsági szintet (pénzgyűjtésben és közvéleménykutatási szempontból) ahhoz, hogy a negyedik tévévitában részt vehessenek. Az előző három forduló két-két tízfős mezőnye egyetlen estére szűkült 12 résztvevővel. A CNN hírtévé és a New York Times napilap szervezésében rendezett vitát kedd este tartották Ohio állam Westerville városának Otterbein Egyetemén.

A fellépéshez két „lécet” kellett megugrani:

   1. Legalább 130 ezer egyéni adományt összegyűjteni 20 szövetségi államban, államonként legalább 400 helyi lakostól
   2. Az elfogadott közvéleménykutatások közül legalább négyben elérni 2-2 százalékos támogatottságot

Noha a két kritérium nem tűnik túlzottan szigorúnak, a versenyből való kilépések, valamint a támogatottság koncentrálódása folytán maradt csak 12 fellépő. Egyikük – Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő – így is azzal fenyegetőzött, hogy a pártvezetés „elfogultsága” miatt bojkottálja a vitát. Ám végül mégis megjelent, hiszen csak önmagát zárta volna ki a további megmérettetésből.

A szeptemberi forduló óta több más körülmény is alaposan felrázta az amerikai közéletet. Donald Trump az új ukrán elnököt zsarolta meg azért, hogy az eddigi főesélyes Joe Biden volt alelnökről szolgáltasson kétes „bizonyítékokat”. A korábbi második helyezett és 2016-os elnökjelölt Bernie Sanders szenátor (78 éves) tíz nappal ezelőtt szívrohamot kapott (de kedden már újra harcba szállt). És végül a Trump által szentesített szíriai török agresszió USA által cserben hagyott kurd áldozatai, valamint a szír–török–orosz közös akció nyomán kiszabaduló ISIS-harcosok alaposan felkavarták a politikai közvéleményt. Volt hát miről „csevegni”.

Még mindig az egészségbiztosítás meg a fegyvertartás…

A népszerű Anderson Cooper műsorvezető és társai által vezetett szópárbaj ennek ellenére az egészségbiztosítási reformjáról szóló heves összecsapással kezdődött. Trumpéknak ugyan eddig nem sikerült teljesen eltörölni a 2010-es Obama-féle reformtörvényt („Obamacare„), ám annak konzervatív bírósági megnyirbálásával újra egyre nagyobb tér nyílik a profithajhász biztosítótársaságok diktatúrája előtt. Így a téma adott, csakhogy két homlokegyenest ellenkező megoldási elképzelés csap össze a Demokrata Pártban, ami erősen próbára teszi annak egységét. A radikális jelöltek (Elizabeth Warren massachusettsi szenátor, aki a mondvacsinált ukrán botrány kapcsán beérte, sőt helyenként megelőzte Joe Biden volt alelnököt, illetve Bernie Sanders vermonti demokratikus-szocialista szenátor) mindenkire nézve kötelező, általános állami biztosítás bevezetését tűzte zászlajára, ami sokakat megijeszt a Trump által bedobott „szocialista” jelző kapcsán, valamint a híres-hírhedt amerikai választékmánia berögződöttsége következtében.

Kemény összeszólalkozásra került sor a fegyvertartási jog korlátozása körül, amikor Buttigieg nekiment Beto O’Rourke javaslatának, hogy a nagy teljesítményű harctéri fegyvereket ne csak betiltsák, hanem kötelező érvénnyel visszavásárolják.

Trump és a leváltási vizsgálat

Sokkal egységesebb volt a mezőny abban, hogy Trump hatalmas bizalmi válságot hozott világszerte az Egyesült Államokra azzal, hogy rábólintott Recep Tayyip Erdoğan török diktátor kurdellenes háborújára. Abban sincs ellentét a demokrata jelöltek között, hogy az elnök ellen meg kell indítani a leváltási eljárást – ami jelenleg zárt ajtós meghallgatásokkal teljes gőzzel folyik, de egy-két bátor profi diplomata kivételével a Fehér Ház természetesen obstruálni igyekszik azt.

Az amerikai különleges erők Észak-Szíriából való hirtelen és szégyenletes partner-cserbenhagyó kivonása azonban kiváltott néhány szószikrát, elsősorban a mezőny két katonaveteránja, a már említett Tulsi Gabbard, valamint a South Bend-i polgármester Pete Buttigieg között. A volt katonahölgy – akit fura módon az orosz média és közösségi hálók, valamint Trump volt főstratégája, az újabban Európa-rombolásra bevetett szélsőséges Steve Bannon kezdett támogatni – mindenhonnan kivonná az amerikai csapatokat, ami természetesen Vlagyimir Putyin nagyorosz visszatérési víziójának, valamint a hozzá dörgölőző diktátoroknak kedvezne. Az afganisztáni harctéren kitüntetett Buttigieg viszont azzal érvel, hogy – noha ő is elítélte a republikánus George W. Bush elnök által indított iraki háborút – a kurdok és az észak-szíriai keresztények cserbenhagyása méltatlan az Egyesült Államokhoz.

A leváltási vizsgálat támogatásában csak Tulsi Gabbard volt némileg visszafogott, aki csak a minap ismerte el, hogy 2017 januárjában titokban találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel. (Korántsem meglepő hát, hogy egyesek „orosz téglának” tartják a demokrata mezőnyben.) Andrew Yang pedig arra figyelmezteetett, hogy Trump esetleges eltávolításával nem oldódik meg a jövő minden problémája.

Mi lesz a munkahelyekkel

A tévévita helyszínének kiválasztása nem volt véletlen: rámutattak vele az egyre inkább gyárak nélkül maradó fehér munkásosztálynak fűt-fát ígérő Trump hazugságaira. Az elnök nagymellű dicsekvéseivel szemben az autógyárak továbbra is kifelé vonulnak a közép-nyugati államokból (így Ohióból is), nem hogy új munkahelyeket teremtenének. A demokrata jelöltek ebben a kérdésben is eltérő javaslatokkal állnak elő. Andrew Yang kínai-amerikai techno-milliomos ezer dolláros havi univerzális alapjövedelmet kínál, míg Bernie Sanders – aki szívrohama nyomán lefogyva ugyan, de töretlen hévvel vitázott – a szövetségi állam által szavatolt munkahelyeket ígér, amit a tiszta energiaszektor, a kiterjesztendő oktatásügy, valamint az idősödő lakosság gondozásához szükséges munkaerő több tízmilliós növekedésével kívánna elérni.

A vitasorozatban először résztvevő Tom Steyer – az egyetlen milliárdos demokrata elnökjelölt, aki már két éve folytatja milliókba kerülő tévéreklám-sorozatát Trump leváltását propagálva – Elizabeth Warrennel együtt a nagytőke és az évi negyedmillió dollárnál többet keresők megadóztatásával tervezi a középosztály támogatását.

Akárcsak a fenti két témában kipattanó, helyenként dühös vita, így ez a problémakör is éles szavakat csiholt. Az egyébként ritkán szóhoz jutó Cory Booker New Jersey állambeli szenátor volt az, aki többször is megpróbálta csillapítani a kedélyeket, mondván hogy ennek a mezőnynek a tagjai még így is sokkal közelebb állnak egymáshoz, mint Trumphoz és az általa megbénított konzervatív táborhoz. A demokraták igazi közös célja az, hogy az egyre inkább elfogadhatatlannak érzett – és maga is egyre zabolátlanabbul harsogó, helyenként eszelősen agresszív, sőt újabban gyakran káromkodó – Trumptól megtagadják az esetleges újraválasztást. Amerika és az egész világ érdekében.

A következő, ötödik demokrata tévévitára november 20-án, a georgiai Atlantában kerül sor az MSNBC hírtévé és a Washington Post napilap szervezésében. A fellépési követelmények tovább szigorodnak.

Nyitóképünkön a negyedik demokrata tévévita résztvevői a támogatottság és a pódiumon való megjelenés szerinti, középtől kifelé tartó elrendezésben (de ebben a felsorolásban balról jobbra): Tulsi Gabbard kongresszusi képviselő (Hawaii), Tom Steyer milliárdos, volt befektetési alapkezelő, környezetvédő filantróp (New York), Cory Booker szenátor (New Jersey), Kamala Harris szenátor (Kalifornia), Bernie Sanders szenátor (Vermont), Joe Biden volt alelnök, Elizabeth Warren szenátor (Massachusetts), Pete Buttigie pogármester (South Bend, Indiana), Andrew Yang üzletember, az Obama-kormányzat „globális vállalkozói nagykövete”, Beto O’Rourke volt kongresszusi képviselő (Texas), Amy Klobuchar szenátor (Minnesota), Julián Castro (volt San Antonio-i, Texas, polgármester, Barack Obama városrendészeti minisztere).

A fotómontázs a New York Times munkája.