Tokió, New York, Mexikóváros, Peking – általában ezekre szoktak tippelni az emberek. Meg ugye folyik a vita, hogy a számoláskor mit kell alapul venni, csak a város területét, vagy a hozzá tartozó agglomerációt is, merthogy ettől függ a végeredmény.  De mindez tévút.

Na jó, inkább elárulom, mert mondom, úgysem fogják kitalálni.

Felsőhegy.

Ez úgy derült ki, hogy a zentai képviselő-testület legutóbbi, november 4-én megtartott ülésén napirendre került az a VMSZ-haladópárti többség által összeállított javaslat, amely arról szól, hogy elutasítják az ellenzék javaslatát. Röviden a történet arról szól, hogy 202 felsőhegyi polgár aláírásával kezdeményezte a helyi közösség tanácsának feloszlatását, mivel az – szerintük – nem tartotta be a saját alapszabályának azon szakaszát, mely szerint három havonta legalább egy ülést tart. Mivel a helyi önkormányzat erre a polgári kezdeményezésre nem reagált semmit, így maga az ellenzék javasolta 12 képviselő aláírásával, hogy a képviselő-testület tűzze napirendre ezt a kérdést. A hatalmi többség viszont egy olyan indítványt tűzött napirendre, amely elutasítja ezt a javaslatot, mint alaptalant, annak bizonyítására pedig, hogy a felsőhegyi polgárok és az ellenzék állításai megalapozatlanok, mellékelte a felsőhegyi helyi közösség tanácsának összes jegyzőkönyvét, évekre visszamenőleg.

Így derült ki, hogy a felsőhegyi tanács az elmúlt években összesen 16 ülést tartott – és ebből 10 telefonos ülés volt!

Telefonos ülést általában olyankor szoktak tartani, ha úgy mérik fel, hogy a megvitatandó és eldöntendő kérdések nem annyira fontosak és fajsúlyosak, hogy amiatt az adott testület tagjainak esetleg órákat kelljen utazniuk, üzemanyagra pénzt költeniük, esetleg napidíjat fizetni nekik stb. Végül is itt van, ugye, a modern technika és a telefon, amely lehetővé teszi, hogy pillanatok alatt legyőzzük a földrajzi távolságokat, és időt, pénzt takarítsunk meg. Nyilván ezt a lehetőséget ismerte fel, nagyon okosan, a felsőhegyi helyi vezetés is, amikor úgy döntött, az esetek döntő többségében ezt a megoldást alkalmazza, ami annál inkább indokolt és észszerű, mert ugyan ki várhatná el a helyi tanács tagjaitól, hogy a Felsőhegyen belüli hatalmas földrajzi távolságokat leküzdve személyesen menjenek el az ülésre olyan apró-cseprő dolgok megvitatására, mint például az évi költségvetés, vagy a zárszámadás? Mint az a jegyzőkönyvekből kiderül, a (telefonos) ülések döntő többségét a reggeli órákban tartották meg, amikor egyébként is a legnagyobb a forgalom, dugók alakulhatnak ki, a metrók túlzsúfoltak, senki nem várhatja el tehát egy tanácstagtól, hogy például a felsőhegyi agglomeráció széléről időben eljusson a tanácsteremig, vagy a könyvtárig.

A Szabad Magyar Szó (nem teljesen) megbízható hírforrásaitól egyébként úgy értesültünk, a zentai helyi önkormányzat ezt a felsőhegyi gyakorlatot tulajdonképpen egy tesztnek szánta, hogy megnézzék a gyakorlatban, működik-e ez a módszer. Mint az a zentai képviselő-testületi ülésen, a hatalmi padsorok felől érkező indoklásban el is hangzott, kiderült, a dolog kiválóan működik és semmi gond vele, így várható, hogy hamarosan magasabb szinten is bevezetik a demokrácia gyakorlásának ezt a módját. A jövőben a zentai községi költségvetés több száz oldalas anyagának több tízezer tételét a kkt titkára fogja majd felolvasni telefonon a képviselőknek,  hogy azok az anyag teljes ismeretében tudjanak dönteni.

Huszonkilencszer.

Nyitókép: Christian Kobel / Flickr