A világsajtó a héten elsősorban a latin-amerikai zavargásokkal, a hongkongi diákfelkeléssel, a franciaországi „sárgamellényesek” ismételt tüntetéseivel és az iráni tiltakozásokkal foglalkozott. De jegyezte a budapesti Közép-Európai Egyetem Bécsbe való áttelepítését is, valamint a Fidesz esetleges kizárását az Európai Néppártból:
Világszerte nő az emberek haragja
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ezt írja Chiléről:
„Latin-Amerika káoszba merül? Hetek óta »harcolnak« a diákok és a rendőrség Chile utcáin, tüntetnek a kormány és a »rendszer« ellen. Az ellenzék és a kormány végül megállapodott egy új alkotmány bevezetéséről. Alig néhány héttel korábban, amikor több tízezer – főleg bennszülött – tüntető gyújtogatott az üzemanyagárak emelkedése miatt Quitóban, Ecuador fővárosában, Sebastián Piñera chilei elnök még azzal dicsekedett, hogy az ő országában olyasmi nem fordulhat elő. Akkor még Evo Morales, a Mexikóba menekült bolíviai elnök sem gondolta, hogy szégyenteljes újraválasztása után a hadsereg lemondatja. Minden változik: Peruban a parlament feloszlatása után új választásokra kerül sor, Argentínában a baloldali kormányt egy liberális váltja fel, Uruguayban valószínűleg hamarosan az ellenkezője fog megtörténni. Már majdnem feledésbe merült a venezuelai válság, de onnan továbbra is ezrek ezrei menekülnek naponta az éhség és a diktatúra elől. Latin-Amerika lőporos hordóvá vált.”
A londoni Guardian a hongkongi helyzettel foglalkozik:
„Hong Kong lángokban áll. És a hatóságok olajat öntenek a tűzre. A Kínai Kommunista Párt napilapja, a People’s Daily hétfőn figyelmeztette a város lázadóit, hogy »nincs lehetőség kompromisszumra«. A pekingi és a hongkongi hatóságok nemcsak kudarcot vallanak, hanem eszkalálják a válságot. […] Miután Peking 1989-ben leverte a Mennyei béke terén reformot követelő tiltakozásokat és szemtanúja volt a szovjet vég kezdetének, úgy döntött, hogy elkerüli ugyan a véres elnyomást – de nem engedmények árán.”
A hongkongi tüntetésekkel kapcsolatban a brüsszeli De Tijd ezt írja:
„A tüntetések egyre harciasabbak és erőszakosabbak, a biztonsági szolgálatok válaszai erre egyre elnyomóbbak. A nagyvárosban az élet teljesen zavaros. A 22 év alatt, amióta Hong Kong Kínához tartozik, nem történt ekkora felkelés. A kérdés az, hogy a tiltakozásoknak van-e esélyük a sikerre. A fokozódó erőszak Kínának érvekkel szolgál, hogy hamarosan beavatkozzon. […] A hongkongi zavargások Hszi Csinping kínai államfő uralmának legnagyobb kihívása. Hszi nem tolerál minden érvet, és mindent meg fog tenni azért, hogy a hongkongi erőszaknak véget vessen.”
A párizsi La Croix a francia „sárgamellényesek” tiltakozását vizsgálja:
„Hirtelen láthatóvá vált egy olyan Franciaország, amilyet korábban a politikusok és a média radarjai nem ismertek fel. […] Az a Franciaország, ahol az emberek nem élnek szegénységben, nehézségekkel küzd. A keményen küzdő Franciaország jobb jövőt akar biztosítani gyermekei számára, elfeledettnek és elhanyagoltnak érzi magát. Válaszok születtek a »sárgamellényesek« által kiemelt problémákra. Ennek ellenére még mindig sok tennivaló maradt. […] A «sárgamellényesek« válsága még nem ért véget.”
Az iráni tiltakozásokról a Frankfurter Allgemeine Zeitung a következőket írja:
„Iránban a benzin áremelkedése miatt múlt pénteken kitört tüntetések keddre alábbhagytak. A »rend« helyreállt – mondta az iráni igazságszolgáltatás szóvivője és felhívta a lakosságot, hogy a zavarkeltőket jelentse a hatóságoknak. Az internetes tilalom azonban addig marad érvényben, amíg a kormány meg nem győződik arról, hogy a tüntetések teljesen befejeződtek és az internettel nem »élnek vissza« – mondta Ali Rabiei kormányszóvivő. Több városban a tiltakozások kedd estig tartottak. A kemény vonalhoz közel álló Keyhan című újság arról számolt be, hogy a tüntetések vezetőit halálbüntetéssel fenyegetik. Teherán közelében a biztonsági erők három tagját tőrbecsalták és meggyilkolták. Így a rendszer által megerősített halálesetek száma hatra növekedett. Valószínű azonban, hogy a tüntetések ennél több ember életét követelték. Az ENSZ információi szerint a halálesetek száma »jelentős« – mondta Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi biztosa. Az erőszak mértéke »nyilvánvalóan nagyon súlyos«, fejtette ki. A Népi Mudzsahedin számkivetésben élő ellenzéki mozgalom állítása szerint eddig több mint kétszáz embert öltek meg.”
A budapesti jogi és politikai nyomás következményeként Bécsben nyílt meg a Közép-európai Egyetem
A bécsi Der Standard napilapban Lendva Pál kommentálja a történteket:
„A koalíciós tárgyalások árnyékában ezen a héten egy szimbolikus eseményre került sor Bécsben. Pénteken a világ száz legjobb egyetemének egyike, a mesebeli Közép-európai Egyetem (CEU), amely a budapesti Orbán-rezsim jogi és politikai nyomása alatt áll, hivatalosan megnyitotta átmeneti oktatási intézményét Bécsben, a Favoriten nevű kerületben. Ezen az egyedülálló magánegyetemen, amelyet Soros György befektető alapított 1992-ben, eddig 107 országból 16 ezer hallgató szerzett diplomát. Ennek a híres egyetemnek Bécsbe történő fokozatos áthelyezése, 40 országból származó professzoraival együtt, áldásnak bizonyulhat Bécs nemzetközi hírnevére nézve.
Ezért érthető, hogy Michael Ludwig polgármester már csütörtökön átnyújtotta a Nagy Aranyérem kitüntetést a holokauszt 89-éves túlélőjének, a világ egyik legfontosabb filantrópjának, Soros Györgynek a Bécs városának nyújtott szolgálataiért. […] Miért lett és hogyan Soros ţ az amerikai milliárdos, aki 1984 óta harminckét milliárd dollárt adományozott magánvagyonából a világ húsz Nyilt Társadalom Alapítványának – a »menekültválság démonává« és Orbán első számú nyilvános ellenségévé, de Putyin és Trump, Netanyahu és Salvini szemében is veszélyes alakká? […] A CEU rektora, Michael Ignatieff kanadai történész szerint »senki sem tett annyit Magyarországért, mint Soros, és senkit sem bántalmaztak annyira igazságtalanul, mint őt.« Különösen vonzó megjegyzés mellékesen, hogy a 400 millió dolláros magyar támogatásnak (a CEU rendkívül drága finanszírozása mellett) az 1980-as és 1990-es évek ösztöndíjasai között számos FIDESZ-es vezető is szerepel, Orbán-tól kezdve Kovács Zoltán kormányszóvivőig.”
Tusk megfenyegette Orbánt
Az Európai Néppárt (EPP) új választott vezetője, Donald Tusk eddigi EU-s bizottsági elnök és volt lengyel miniszterelnök azzal fenyegeti Orbán Viktor pártját, hogy kizárják a FIDESZ-t az EPP-ből.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung erről ezt írja:
„»Nem fogunk feláldozni olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztesség a közéletben a rend és a biztonság oltárán« – mondta Tusk az Európai Néppárt zágrábi kongresszusán elhangzott beszédében. »Aki ezt nem tudja elfogadni, nyilvánvaló, hogy nem tartozik a családhoz« – tette hozzá.”
Tömegtüntetések Chilében, 2019 (Montázs: balról Hugo Morales, Wikipedia; jobbról Twitter)
