Van itt még értelme szavazni? – néz kérdőn Attila a barátnőjére, Tímeára, amikor arról érdeklődünk a fiatal pártól, elmennek-e márciusban voksolni. A szabadkai Korzón járunk, ahol egyelőre semmi jele a választási készülődésnek – leszámítva, hogy a város egyik legrégibb épülete, a nemrég felújított Népszínház ilyenkor mindig bekerül a hírekbe: most 400 millió dinárt ígérnek a további építkezéshez.
Attila egyáltalán nincs egyedül a véleményével, a vajdasági magyarság egyre kisebb számban megy el voksolni, így már jó ideje csak szerb politikusokat választanak meg a vajdasági magyarság fővárosa, Szabadka élére. – Úgyis a haladóké lesz a hatalom, a VMSZ pedig kap néhány jelentéktelen pozíciót, ez megy országos, tartományi és városi szinten is – folytatja a fiatalember, utalva arra, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség ma minden szinten a vezető kormánypárttal, a Szerb Haladó Párttal van hatalmon. A két fiatal ezért csak akkor menne el szavazni, ha létezne valamiféle magyar alternatíva, ám az ellenzéki bojkott miatt egyáltalán nem biztos, hogy lesz ilyen.
A vajdasági magyar pártrendszer az elmúlt években alaposan átalakult. A Jobbikkal szövetséges Magyar Remény Mozgalom már korábban beszüntette a tevékenységét, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt pedig gyakorlatilag megszűnt, amikor politikusaik átejtőernyőztek a Fidesz által támogatott VMSZ-be. Így a VMSZ/szel szemben egyedül a vajdasági magyarság legrégebbi politikai szervezete, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK) és a Magyar Mozgalom maradt talpon, leszámítva azt a néhány helyi pártot, amelyeknek esélyük sincs labdába rúgni még a tartományi választásokon sem.
– Mi elvben bojkottellenesek vagyunk, mert nem látjuk, hogy a bojkott rövid távon eredményes politikai eszköz lehetne, ugyanakkor „bojkott-törők” sem akarunk lenni – mondja Kókai Péter, a Magyar Mozgalom elnökségi tagja,
akit az egyesület Šantić utcai központjában kérdezünk a választási tervekről. Ez a szervezet még 2015-ben jött létre, mikor a VMSZ-ből kiábrándult vajdasági magyar közéleti szereplők úgy döntöttek, újfajta keretek között próbálnak tenni az itt maradt magyarságért. Most viszont, hogy a Szövetség Szerbiáért nevű ellenzéki ernyőszervezetbe tömörült pártok a választások bojkottjára készülnek, a Magyar Mozgalomban is felmerült a kérdés, érdemes-e elindulni a választásokon. Kókai Péter szerint ők akkor társulnának ehhez a kezdeményezéshez, ha a szerbiai ellenzék túlnyomó, releváns többsége is bojkottálná a választásokat. – Mi mégis azt szeretnénk, ha részt vennénk a választáson, elsősorban a helyi szint miatt – folytatja Kókai, aki arra figyelmeztet: nem érdemes áltatni a nyilvánosságot, a Magyar Mozgalom regionális politikai erő, vagyis országos szinten nem tényezők. Helyi, önkormányzati szinten ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a szimpatizánsaik, szavazóik azt várják el tőlük, hogy harcoljanak az érdekeikért és mutassanak rá a helyi hatalom hibáira.
Mit értünk a szerb ellenzék többsége alatt? Kókai Péter nem titkolja, hogy itt az SzSz mellett a Szabad Polgárok Mozgalma nevű szerveződés részvételére gondol – ez az a politikai erő, amellyel a Magyar Mozgalom már korábban is szoros kapcsolatban állt, és amely egyelőre nem döntött arról, részt vesz-e a választásokon. Kókai azonban úgy gondolja, korántsem lefutott kérdés, hogy lesz-e egyáltalán szerb ellenzéki bojkott. Mivel a Koszovóval való megegyezéshez erős legitimitású vezetés szükséges, a Nyugat most rá akarja venni az ellenzéket, hogy mégis induljon a választásokon. – Ezt a helyzetet felismerve az ellenzék most taktikai fegyverként használhatja a bojkottot, hogy kisajtoljon magának engedményeket a hatalomtól – véli Kókai, aki szerint többek között ez is azt indokolja, hogy egyelőre ne kötelezze el a Magyar Mozgalom magát a bojkott mellett.
– A múlt évi nemzeti tanácsi választásokon egyszer már a saját bőrünkön érezhettük azokat a módszereket, amelyeket aztán a hatalom az időközi önkormányzati választásokon is alkalmazott az ellenzékkel szemben – ezt már Csonka Áron, a VMDK elnöke mondja.
Emlékeztetett arra, pártját egy éve minden eszközzel akadályozták, hogy listát állítson, a támogatóikat megfigyelték, a politikusaikat pedig megfélemlítették. – Akkor úgy döntöttünk, hogy ilyen körülmények között el sem indulunk a választáson: a bojkott sikeres volt, mert a választási részvételt annyira alacsony lett, hogy
a Magyar Nemzeti Tanácsnak már nincs legitimitása – hangsúlyozza a politikus, aki szerint magáért beszél, hogy a 140 ezernyi, a választási névjegyzékbe feliratkozó magyarból csupán 34 ezren mentek el szavazni a VMSZ által állított Magyar Összefogás listájára.
A helyzet ráadásul azóta csak romlott, az ellenzéki politikusokat nem hívják meg a köztévébe, csak akkor említik őket, ha lejárató kampány folyik ellenük. Csonka szerint a vajdasági magyar politikába pont ez „szivárgott le”, hiszen a VMSZ a Magyar Nemzeti Tanácson keresztül a kezében tartja a magyar nyelvű médiát, ahol elhallgatják a fontos történéseket és nem hagyják szóhoz jutni az ellenzéki szereplőket. Őt utoljára 2016- ban hívták meg a Pannon RTV műsorába. Ezért döntött a VMDK úgy, hogy ha nem demokratikus a vajdasági magyar közélet, akkor inkább nem vesznek részt a választásokon.
Nem tart attól, hogy a bojkottal a magyar érdekképviselet súlya csökkenni fog Szerbiában? – kérdezzük a politikust, amire Csonka Áron válasza az, hogy itt semmi új nem fog történni. Az előző választások után a VMSZ sehol sem lépett koalícióra velük annak érdekében, hogy ahol csak lehetséges, színtiszta magyar vezetés legyen a magyarlakta településeken. Ehelyett inkább különféle pozíciók megszerzése érdekében a szerb haladókkal alkottak koalíciót. – A mi bojkottunk most már aligha ronthatja a magyar érdekképviselet lehetőségeit, hiszen a VMSZ elérte, hogy a magyar jelenlét semmit nem oszt vagy szoroz köztársasági és a tartományi parlamentben, de az önkormányzatokban sem, még ott sem, ahol a magyarság többségben van – teszi hozzá a VMDK elnöke.
Majláth Ronald
(A cikk nyomtatásban a Magyar Hang című hetilapban jelent meg)
