Szerbiában folyamatosan csökken azoknak a dolgozóknak a száma, akik egy hónapnál hosszabb időre mennek betegszabadságra. Ez nem azért van, mert az emberek annyira szeretnek a munkahelyükön, hanem azért, mert a hiányzást szigorúan ellenőrzik, a munkavállalók félnek a munkahelyük elvesztésétől, s a betegszabadság idejére a bérük is jelentősen csökken. Ez a három ok miatt ma már csak a súlyos betegek maradnak otthon egy hónapnál tovább.
Amennyiben a munkavállaló harminc naponál tovább tartózkodik betegszabadságon, úgy a harmaincadik nap után már a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap fizeti ki bérét. Az intézmény adatai szerint az idei év első kilenc hónapjában 165 ezer személy volt betegszabadságon, ami négy százalékkal kevesebb, mint tavaly, és hét százalékkal kevesebb, mint két évvel korábban.
Senki nem tartja számon, hogy hány dolgozó vesz igénybe egy hónapnál rövidebb betegszabadságot, aminek terhét a munkáltató viseli. A munkaadók azt állítják, a nyári mezőgazdasági munkák idején komoly gondot jelent számukra a munka megszervezése, mert egyszerre több munkavállaló jelzi, hogy 10–15 napos betegszabadságra kell mennie.
A Szerbiai Gazdasági Kamara éppen emiatt javasolta még tavaly a munkaügyi minisztériumnak a munka törvénykönyvének módosítását, amely lehetővé teszi a munkaadónak, hogy amikor a dolgozók több mint tíz százaléka betegszabadságon van, jelentést kérjen az illetékes egészségügyi intézménytől, s megállapítsa, hogy alkalmazottai megalapozottan vették-e igénybe a betegszabadságot.
Amennyiben kiderül, hogy visszaélés történt, a munkavállalót akár el is bocsáthatják. Emellett azt is kérték, hogy irányozzanak elő büntetéseket azoknak az orvosoknak, akik alaptalanul írták ki a betegszabadságot. (Tanjug)
