Aláírta Vlagyimir Putyin orosz elnök azt a a törvényt, amely egyebek között lehetővé teszi az olyan természetes személyek külföldi ügynökké minősítését, akik külföldről kapnak finanszírozást, miközben széles közösségnek szánt tájékoztató anyagokat terjesztenek.
A jogszabályi változás – a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási külföldi eszközök pótlólagos szabályozása – a kezdeményezők szerint válaszlépés volt arra, hogy az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma megkövetelte az orosz állami finanszírozású RT America külföldi ügynökként való bejegyzését.
A törvény szerint külföldi ügynök funkcióit ellátó külföldi tömegtájékoztatási eszköznek minősülhetnek olyan természetes személyek, akik korlátozás nélküli körnek szánt híreket vagy anyagokat terjesztenek, egyebek között az interneten is, és külföldről kapnak finanszírozást. Pusztán külföldi ügynöknek minősülhetnek azok a természetes és oroszországi jogi személyek, amelyek külföldi ügynöknek minősülő tömegtájékoztatási eszköz anyagait terjesztik vagy részt is vesznek azok előállításában, és valamilyen módon külföldről finanszírozzák őket. Az újonnan ekként minősített külföldi ügynökökre alkalmazhatók lesznek a „külföldi ügynök nem kormányzati szervezetekről” (NGO) rendelkező, 2012-ben lefogadott törvény rendelkezései. Nyilvántartásukat az igazságügyi tárca fogja vezetni, a külügyminisztériummal egyeztetve.
Oroszországi tevékenységükhöz a külföldi ügynöknek minősített külföldi médiumok kötelesek lesznek egy hónapon belül orosz jogi személyként bejegyeztetni magukat és erről az illetékes minisztériumot tájékoztatni. Aki már megkapta ezt a besorolást, az előírásnak jövő év február 1-jéig kell eleget tennie.
A törvény értelmében a külföldi ügynöknek minősített tömegtájékoztatási eszközök impresszumában fel kell tűntetni, hogy ehhez a kategóriához tartoznak, mint ahogy a termékeiket is ennek megfelelően kell megjelölni. A megkülönböztető jelzés nélküli produkció terjesztése tilos, egyebek között a világhálón is.
A jogszabály lehetővé teszi az ilyen médiumokhoz való internetes hozzáférés letiltását, amennyiben megsértik a információ terjesztésére vonatkozó előírásokat. Hatálya kiterjed majd a külföldön bejegyzett jogi személyekre, a jogi személynek nem tekinthető külföldi struktúrákra és külföldi finanszírozásban részesülő természetes személyekre. A szabályozás érintheti a már külföldi ügynöknek minősített médiumok munkatársait is.
Az új szabályozás az előterjesztők szerint az orosz tömegtájékoztatási eszközökre nem terjed ki, és a szólás szabadságát nem korlátozza. A külföldi ügynöknek minősített médiumok sajtóanyagainak megosztása nem szolgáltat majd alapot magánszemélyek külföldi ügynökké nyilvánításához, mert ennek egy másik feltétele a külföldi támogatás elfogadása lenne.
Andrej Klimov, az orosz felsőház államszuverenitás-védelmi és külföldi beavatkozás elleni ideiglenes bizottságának elnöke korábban úgy vélekedett, hogy a külföldi ügynökké minősítés mintegy 20-30 természetes személyt érinthet majd.
Jogvédők kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy a törvényt felhasználhatják a független újságírók és bloggerek tevékenységének korlátozására. Valerij Piszkarjov, az orosz alsóház külföldi beavatkozások eseteit vizsgáló bizottságának vezetője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a külföldi ügynökök jegyzékébe bekerülő jogi és természetes személyek folytathatják majd tevékenységüket, csak arról félévente nyilvános elszámolást kell készíteniük, és az anyagaikon fel kell tüntetniük, hogy külföldi ügynöktől származnak.
Putyin elnök két éve hagyta jóvá azt a törvénymódosítást, amely a tömegtájékoztatási eszközökre is kiterjesztette a külföldi ügynökké minősítés lehetőségét, ha azok a határon túlról érkező támogatásban részesülnek. (2012-től ez csak a nem kormányzati szervezetekre vonatkozott.) A 2017-es módosítás azokat a médiumokat érintette, amelyek külföldi kormányok, kormányszervek, külföldi állampolgárságú vagy állampolgársággal nem rendelkező személyek avagy azok megbízottjai részéről pénzügyi vagy más anyagi támogatásban részesülnek. A jogszabály kiterjedt azokra a sajtóorgánumokra is, amelyeket közvetve, az ilyen forrásokból részesülő orosz jogi személyek támogatnak.
Putyin hétfőn aláírta azt a törvényt is, amely megtiltja, hogy 2020. július 1-től orosz szoftver nélküli okostelefont, számítógépet és okostévét forgalmazzanak Oroszországban. Az alkalmazandó programok és alkalmazások listáját a kormány fogja összeállítani. A törvény nem írja elő az orosz szoftverek kizárólagos alkalmazását, de orosz programokat mindenképpen telepíteni kell az említett eszközökre.
A jogszabály elfogadását a Szövetségi Monopóliumellenes Szolgálat kezdeményezte, az indoklásban az orosz cégek érdekeinek védelmére és a jelentős külföldi konkurensek visszaéléseinek visszaszorítására hivatkozva. A szolgálat kezdeményezte, hogy az elektronikai berendezéseket lássák el orosz kereső, messenger, térkép és vírusirtó alkalmazással.
A The Bell című orosz hírportál úgy értesült, hogy a szabályozás elsősorban az Apple ellen irányul, amelyet így akarnak rákényszeríteni arra, hogy a termékeire orosz szoftvert telepítsen. A távközlési minisztérium ellenezte a törvénytervezetet, arra figyelmeztetve, hogy amiatt egyes gyártók elhagyhatják az orosz piacot, és fennáll annak a veszélye, hogy a nagy orosz cégek az érdekeiknek megfelelően újraosztják a piacot. (MTI)
