Ha egy normális országban bármilyen építkezésen a kivitelező a figyelmetlensége miatt kárt okoz másnak, addig nem folytathatja a munkáját, amíg az okozott kárt el nem hárítja. Csakhogy mi nem normális országban, hanem Szerbiában, azon belül is a Vajdaságban élünk, itt pedig – most már a gyakorlatban tapasztalhattuk – minden lehetséges, de leginkább annak az ellenkezője.

2019. november 6-án, azaz szerdán a Török Áramlat gázcsöveinek lefektetése közben a kivitelező átvágta az alatta fekvő helyi gázvezetéket (egyesek szerint kivágott belőle egy méternyi csődarabot). Habár a kivitelező rendelkezett a szükséges térképekkel, valami miatt mégsem vették észre a vezetéket. Minderről egyedül Oromhegyes Helyi Közösségnek szóltak, amely a közösségi oldalakon keresztül értesítette a polgárokat, illetve azt egyedül a Szabad Magyar Szó jelentette meg. Ha valaki a közmédiára hagyatkozik, még azt is állíthatná, mindez meg sem történt, mert az bizony bölcsen hallgatott és hallgat mind a mai napig.

Mivel sehogyan sem tudtunk információhoz jutni, folyamatosan kérdésekkel „bombáztuk” a szolgáltatót, aki, ki tudja hányadikra, ilyen értelmű választ adott (sajnos, írásban nem, így csak a hallottakat tudom átmesélni):

A Török Áramlat kivitelezője nem engedélyezi a szolgáltatónak a hiba kijavítását, amíg az érintett szakaszon be nem fejezik a csővezeték lefektetését. Mivel ezek a munkálatok pénteken lesznek készen, így szombaton (november 9-én) elvégzik a hiba elhárítását. Ma vasárnap van, holnap állami ünnep, és mivel ma még nincs gázellátás, így akár arra is következtethetek, szerdáig, de még az is lehet, csütörtökig sem oldódik meg az oromhegyesi lakosokat sújtó probléma. Kénytelen vagyok találgatni, mert a Srbijagas magyarkanizsai kirendeltségének telefonszámán senki sem jelentkezik, de valószínűen ez lesz a helyzet hétfőn is.

Felvetődik a kérdések sokasága, melyek közül csak ezeket sorolom fel:

Milyen jogon tilthatja meg egy külföldi érdekeltségű cég a gázszolgáltató munkáját?

Miért nem tartja fontosnak a gázszolgáltató a fogyasztók értesítését?

Lesz-e valaki, aki megtéríti a polgároknak az okozott kellemetlenségeket és kárt?

Ki és kit perelhet be az okozott kárért?

Magyarkanizsa község illetékesei (hiszen a kommunális szolgáltatásokért ők felelnek) miért nem tették meg a szükséges intézkedéseket?

Szökőkút vagy kacsaúsztató?

Szeptember 10-én Magyarkanizsa község elnöke (nem ezért nem írom le, hogy polgármestere, mert ilyen tisztség nincs, számomra kétséges, hogy az illető minden polgárt képvisel-e) nagy dérrel-dúrral bejelentette, két hónap múlva készen lesz egy új közösségi tér szökőkúttal, amit összekötnek majd a Népkertbe vezető gyalogúttal. Egy hete készítettem egy fényképet, amelyen látszik, a területről sikeresen kiirtottak minden növényt (a több tíz nem éppen ma ültetett hársfával együtt), elbontották az elbontanivalót, elvégezték a földmunkákat, a területet feltöltötték durva kőtörmelékkel, na meg elkészült a szökőkút medencéje. Azóta eltelt egy hét, elmúlt az ígért két hónap. Persze valami változott, most már a finomabb kőtörmeléket is leterítettek, meg odahordták a térköveket. Nem voltam rest, megnéztem a szökőkútnak kinevezett valamit. A mérete alapján még kacsaúsztatónak is kicsiny, de ami a legfontosabb, (egészen véletlenül) a Szerb Haladó Párt irodahelyiségei előtt található. Mivel sűrűn járok Magyarkanizsán, a városházáról a legrövidebb út pont a leendő közösségi tér mögötti utcán vezet a piacra, így csak azt látom, semmi sem történik. Azaz a Népkertbe vezető gyalogút még most sincs kitűzve. Azt sem tudni, hogy a Batthyáneum elnevezésű idősek otthona portáján vezet-e majd, esetleg felvásárolják (hogy lebontsák) a mellette levő házat.

Már közeleg a szebb jövő!

Az év harmadik negyedévében 0,9 százalékkal több embernek volt munkája, mint az előző negyedévben, s 1,6 százalékkal többnek, mint tavaly ilyenkor, hozta nyilvánosságra a Köztársasági Statisztikai Hivatal. Igen ám, de tudjuk-e, hogy mindez mit takar? Nemrég tapasztaltuk ennek „áldásos” hatását. Az Oromhegyes Helyi Közösség székhelyének bejárati ajtója teljesen elhasználódott, ami miatt ki kellett cserélni. Megrendeltünk egy biztonsági, emellett hőszigetelő ajtót, mivel az azt forgalmazó cég úgy adta a legkedvezőbb ajánlatot, hogy még be is szerelik azt. A szakembereik kijöttek, lemértek mindent, majd az ígért időpontban meg is jelent két fiatalember az ajtóval. Habár a lemértekkel ellentétben nem jobbról, hanem balról nyíló ajtót hoztak, abból nem csináltunk problémát, de amikor munkához kezdtek, egyikük telefonon felhívta a főnökét, hogy mondja el, mit kell csinálnia. Érdeklődésünkre elmondta, nincs képesítése, és két nappal ezelőtt kezdett dolgozni. A másik bevallotta, őt gépkocsivezetőnek vették fel, máshoz pedig nem is ért. Amikor gumikalapáccsal és feszítővel kezdték az ajtót a helyére illeszteni, a mesterünk megmutatta nekik, hol találhatók az illesztőcsavarok, és mit is kellene azokkal csinálni. Miután elmentek, akkor vettük észre, hogy az ajtó nem áll függőlegesen, a kalapácsolás és feszegetés hatására az egyik üvegbetét elrepedt (el is szökött belőle a nemesgáz), ráadásul az egyik üvegtartó elem is eltörött. A cég tulajdonosának bejelentettük a problémákat, meg is ígérte, hogy kijön, később már fényképeket kért a hiányosságokról, majd pedig kikapcsolta a telefonokat, nehogy elérhessük. A következő lépés a felügyelőségek bevonása lesz, remélem, eredményesen.

Most már megértheti mindenki, miért nem kérek Szerbia államelnöke és kormánya (na meg a hatalmi koalíciója) szebb jövőjéből!