s én mint pavlov ebe
szirénaszóra tarkómban
félelemképződés indul
de szól a barát hidegvérű kedves
nyugalom nem légiriadó
tűzjelzés ez
s valóban a héten
álmodtam is effélét
tüzet a közelben
a valóság némivel enyhébb
egy elhagyott raktárépület ég
s száját tátva tömörül
már a tömeg
gondolom én
életem meghatározó élménye
tán a pusztulás e szépsége lesz
mert fenn a szarufák
izzó idegszálak
lappangó lángok fűtik
a böhöm kohót
s szikrák robbanása tép
a ködös téli égbe
esküszöm szebb mint
a szilveszteri tüzijáték
eközben lenn a földön
két falusi gyerek őgyeleg
s kérdi egyik
haver van tüzed