Mladen Šarčević oktatásügyi miniszter napokban tett egyik kijelentésével foglalkozik az Autonomija internetes portálon Zlatko Jelisavac. Azzal a kijelentéssel, amely szerint a szerbiai iskolákban hologramos technológia segítségével zajlik majd az oktatás.
Jelisavac jegyzetét a finn miniszterelnök ajánlásával kezdi, aki a hatórás munkanap, valamint a négy napos munkahét bevezetését szorgalmazza. Mint írja, ahhoz, hogy egy társadalom eljusson erre a szintre, megfelelő életszínvonalra van szükség, aminek az egyik alapja a tudatosan, hosszú távra megtervezett oktatási reform, amit nem egy miniszter és társasága szív ki a kisujjából.
– Ha egy viszonylag boldog és elégedett egyénekből álló társadalmat akarunk létrehozni, akkor az alacsonyan képzett kábeltekergetők kilátásai nem adnak bizakodásra okot, sőt, ellenkezőleg – írja a szerző, aki szerint az úgynevezett duális képzéssel alacsony képesítésű, csekély társadalmi tudatú kádereket képez a rendszer, már-már aszociális személyeket, akiket kizárólag a „kábelek” érdekelnek, a társadalomról és a közérdekről pedig szinte fogalmuk sincs.
– Félszemélyeket – nevezzük őket így – alkotnak, akiknek nincs tudatuk saját társadalmi státusukról és arról, hogy képesek hatni a társadalomra, egy sötét helyet és félig kispolgári világot alakítanak ki. Valami hasonlót, mint amiben ma élünk, de minden bizonnyal ez még nem elég nekünk, ezért „haladunk” még mélyebbre – véli Jelisavac, hozzátéve: ennek a társadalomnak még létezik egy rétegje, amely felett még nem uralkodnak, legalábbis nem teljes mértekben, ezért ki kell találniuk olyan dolgokat, amelyekkel magukhoz tudják édesgetni ezeket a „hitetlenkedő Tamásokat”, a régi „gárdát” pedig a tömeghipnózis és zavarodottság állapotában tartani.
Miután Šarčević miniszter bejelentette a hologramok érkezését a tantermekbe, amivel a hitetlenkedőket felbosszantotta, pontosított: hologramos oktatási segédeszközökről beszél, amelyek Kínában már jól működnek, és mivel mi nagyon közeli kapcsolatban állunk Kínával, akkor a jövő egyik logikus lépése lenne, hogy nálunk is legyen ilyen, idézi a minisztert Jelisavac.
– Mindenképp jobb, ha a brutális valósággal foglalkozunk, ami nem más, mint a pottyantós WC-k az iskolákban, ha egyáltalán van WC, és nem a hologramokkal, robotokkal, valamint egyéb hülyeségekkel. A pottyantós, vagyis a kinti WC pedig sokkal jobban leírja a mindennapjainkat annál a szimulált valóságnál, amellyel ezek a hatalmon lévő „hologramok” és „robotok” szolgálnak – írja a szerző.
A teljes jegyzetet itt találják.
Elmegy-e Zorana?
Nem első alkalommal cikkezik a sajtó arról, hogy Zorana Mihajlović jelenlegi építési, közlekedési és infrastruktúra-fejlesztési miniszter elveszíthetné politika támogatottságát pártján és ezzel a kormányon belül is. A Danas napilap szerkesztőség kommentárban foglalkozik a legutóbbi fejleményekkel, azzal, hogy a minisztert kenőpénz elfogadásával vádolták meg, és hogy ennek következményként ezúttal valóban „beáldozzák-e” a minisztert.
A napilap arról ír, hogy ha Mihajlović kegyvesztetté válik, az kárt okozhat Vučićnak, ugyanis azt a minisztériumot vezeti, amely azokat az utakat, toronyórákat láncostul építi, amire Vučić a 2020-as választási kampányát alapozza.
– Mihajlović azelőtt lépett be a Szerb Haladó Pártba, hogy az hatalomra került volna. Az, hogy társulhatott a haladókhoz, azt volt hivatott bizonyítani, hogy ők azok a radikálisok, akik valóban megváltoztak. Hogy az EU-ellenes politikát valóban elvetettették, és nem csak a látszat kedvéért tettek így, mert képesek voltak a köreikbe fogadni egy olyan politikusnőt, aki október ötödikén nem azon az oldalon állt, amelyen ők. Zorana pedig, ezt se felejtsük el, az elsők között volt, ha nem az első, aki belépett az SZHP-ben, vagy ha úgy jobban tetszik, oldalt váltott. Jóval később tették ezt meg más „DOS-osok”, Vesić, Jelena Trivan, Krstić… – írja a Danas arra emlékeztetve, hogy mindvégig, szinte rutinszerűen folyt az adok-kapok Mihajlović és az ősradikálisok között, közülük pedig Vladimir Đukanović volt a leginkább szókimondó, aki kritizálta a miniszter asszony ambícióit, különösképp azt, hogy állítólag nem hűséges Vučićhoz. Tette ezt kendőzve és kendőzetlenül.
A helyzet – írják a napilapnál – tovább fokozódott 2017-ben, amikor Ana Brnabić miniszterből miniszterelnök lesz, aki érdekesmód „veszélyezteti” az ősradikális Jadranka Joksimovićot és az ősliberális Zorana Mihajlovićot is.
– Azóta másképp hangzik az a kérdés, hogy vajon Zorana Mihajlović repül-e a kormányból és a pártból. A kérdés most az – mikor történik ez meg. Olyan viszont eddig még nem történt meg, ami most vele történik: miniszterként, a kormány alelnökeként és az SZHP elnökségi tagjaként közvetlen kapcsolatba hozzák valakit egy olyan korrupciós üggyel, mint amilyen az országos vasútvállalat egyik igazgatójának előállítása. Az előállított személy, az egyik bulvárlap információi szerint, Mihajlović miniszterről az vallotta, hogy kenőpénzt fogadott el. Ez akkor történik, amikor már nagy erőkkel folyik a kampány, annak ellenére, hogy a választásokat hivatalosan még nem írták ki. A Krušik körüli botrány is fokozódik, amelyben az ősradikális Stefanović család érintett. A nem bennfentesek közül szinte senki sem hiszi azt, hogy Zorana kenőpénzes története véletlenül és csak úgy mellesleg látott napvilágot, de sokak szerint el lesz mismásolva. Mások viszont meg vannak győződve arról, hogy a hatalmi csoportosuláson belüli ellentétetek sokkal nagyobbak, mint azt bárki is hinné. És mint ilyen, bármilyen végkifejlet elképzelhető, még az SZHP hatalomvesztése(?) is – véli a Danas szerkesztősége.
Az eredeti szöveget itt találják.
Mi minden rejtőzik a választási küszöb csökkentése mögött
A „választási küszöb csökkentésének” hétvégi akciója máris elérte a két legfontosabb célját – hogy sikeresen megzavarja a hazai közvéleményt, valamint, hogy az „europarlamentaristák” kifejezzék az ezzel kapcsolatos „aggodalmaikat” (például az N1-es televízión vagy a Szabad Európa Rádión), ahelyett, hogy ennél sokkal fontosabb dolgokkal foglalkozzanak. Ez nem elég attraktív téma, hogy teljesen elkendőzze a légszennyezés problematikáját, vagy a meg nem oldott korrupciós eseteket, de szerencsésen fel tudja „emészteni” azt a kevés időt is, ami az áprilisi választásokig maradt, ahelyett, hogy javítsanak valamit az előírásokon és a gyakorlati alkalmazásukban.
Ennek az akciónak a további céljai még átlátszóbbak – véli Nemanja Nenadić, a Transparentnost Srbija programigazgatója a Peščanik véleményportálnak írt jegyzetében. Véleménye szerint a magasabb választási küszöb a parlamentbe való bejutáshoz a domináns politikai pártnak felel meg mégpedig azért, hogy az egymással vitázó ellenzék minél nagyobb támogató tábora maradjon a küszöb alatt. Tipikus példa erre a 2014-es előrehozott választások eredménye, amikor a SZHP a mandátumok 63 százalékát szerezte meg szavazatok 48 százalékának megszerzése mellett annak köszönhetően, hogy a szavazatok 20 százaléka olyan pártok között oszlott meg, akik nem érték el az 5 százalékos választási küszöböt. Viszont, az ellenzéki csoportok – akiket a hatalom a legnagyobb ellenségeként ismert fel – lehetséges választási bojkottjának, valamint az SZHP még nagyobb bizonyosságú választási sikerének szemszögéből a választási küszöb csökkentése csak azt eredményezi, hogy a parlament összetétele sokszínűbbnek tűnjön, de ne sodorja veszélybe a hatalmat.
Nenadić írásában arra keresi a választ, melyek azok a választásokat érintő fontos témák, amelyeket ezzel a lépéssel a hatalom el akar kendőzni, olyanok mint a választások résztvevőinek bemutatkozási lehetősége a sajtóban, valamint a választási törvények módosítása. A fő ok, amiért 2019 szeptemberében a hatalom elvetette ezeknek a kulcsfontosságú kérdéseknek a nem csak a mindent átölelő megreformálását, de még a tárgyalásokat is azokról, az volt, hogy ne sérüljön az az íratlan szabály, hogy a választási évben ne változzanak a választási szabályok. Mindössze négy hónappal a voksolás előtt a választási küszöb módosítása azt bizonyítja, hogy a „demokratikus elvek tiszteletben tartása” csak kifogás volt, hogy ne nyissunk meg számos alapvető fontosságú kérdést.
Az írást teljes terjedelmében itt tudják elolvasni.
