A balkáni térségből nagyon sokan külföldön keresik a boldogulásukat, azonban nem ritka, hogy a távozók valamilyen banki hitellel rendelkeznek, ám külföldre költözésükről nem értesítik a pénzintézetet, hanem egyszerűen nem fizetik tovább a törlesztőrészleteket. Felvetődik tehát a kérdés, hogy hogyan fognak a bankok viszonyulni ehhez a jelenséghez – számol be róla a Politika.
A távozók jelentős része azért megy külföldre dolgozni, mert az itthoni jövedelmeikből nem voltak képesek pénzelni az adósságaikat, elsősorban a lakáshiteleket. Azonban ha valaki külföldre költözik, az nem azt jelenti, hogy abbahagyja a törlesztést, a többség valamilyen formában a külföldi, nagyobb keresetéből rendszeresen törleszt, tudatja a napilap.
Szerbiában nagyon alacsony a behajthatatlan hitelek aránya: pontosan 4.7 százaléka a teljes hitelállománynak.
A hitel mértékétől függően a bankok különbözőképpen biztosítják be magukat. A lakáshitelek esetében például jelzálogot jegyeznek be az ingatlanra, amelyet mindaddig érvényesíthetnek, amíg az utolsó törlesztőrészletet is ki nem fizeti az adós. Amennyiben az adós mégsem fizetne, a bankot az ingatlan eladásából kártalanítja a lakáshitelek biztosításával foglalkozó nemzeti társaság.
A készpénzhitelek esetében a bank kezesekkel „védi” az érdekeit: itt rendszerint 3-5 ezer eurós értékekről van szó, amelyek nem jelentenek túl nagy tételt egy bank ügyvitelében. Az egyéb jellegű kölcsönök (hitelkártyák, megengedett mínuszok, áruhitelek) esetében a bankok biztosítótársaságoknál kötnek biztosításokat.
Mivel a kezesek jelenléte a készpénzhiteleknél kevésbé erős biztosítéknak számít, a bankok azt mondják, hogy a törlesztés elmaradásának kockázatát be kell számítaniuk a kamatokba. Ezért van az, hogy most, amikor a jegybank iránymutató kamata rekordalacsony, alig 2.25 százalékos, a készpénzhitelek átlagos kamata eléri a 9.6 százalékot is.
