Az Európai Bizottságban mutatták be szerdán a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezést. A legtöbbször Minority SafePack néven emlegetett tervezet célja, hogy

egységes, európai uniós szabályozással garantáljon esélyegyenlőséget és védelmet, illetve szélesebb kulturális, oktatási és nyelvi jogokat az EU-ban élő nemzeti kisebbségeknek.

Az EU népességének 8 százaléka, mintegy 50 millió ember vallja magát valamilyen kisebbséghez tartozónak. Azonban egyes tagállamokban igen eltérő jogok illetik meg a kisebbségeket, és jó néhányban a többségi nemzetbe való beolvadás jelenti a boldogulás zálogát, írja az index.hu.

A Minority SafePack uniós jogalkotásai javaslatcsomagot az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) dolgozta ki, és a kezdeményezést több mint 1,2 millió európai polgár támogatta. 2009 óta az európaiaknak is joguk van ahhoz, hogy felkérjék az Európai Bizottságot: valamilyen fontos ügyben kezdeményezzen jogalkotási eljárást. Ha legalább hét országból összejön 1 millió aláírás, a Bizottságnak fontolóra kell vennie a javaslatot.

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéshez szükséges aláírások majdnem felét Magyarországon gyűjtötték össze, de Romániában, Szlovákiában, Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában, Spanyolországban, Dániában, Lettországban, Litvániában és Olaszországban is támogatták az ötletet.

„Eddig négy polgári kezdeményezést nyújtottak be a Bizottságnak, de egyikből sem született jogalkotási javaslat. A célunk az, hogy az ötödik – a miénk – sikeres legyen” – mondta Vincze Lóránt RMDSZ-es EP-képviselő, a kezdeményezés egyik támogatója a szerdai sajtótájékoztatóján.

Az erdélyi magyar politikus szerint azért lenne fontos uniós szinten is szabályozni a kisebbségek jogait, mert

az EU-csatlakozás előtt megkövetelt, többek között a kisebbségvédelmet is előíró koppenhágai kritériumrendszert a tagállamokon már nem kérik számon, az Európai Bizottság új, jogállamiságot monitorozó rendszere pedig még gyerekcipőben jár.

A javaslatcsomagnak hét eleme van

  • A kulturális és a nyelvi diverzitás megőrzése az EU-ban a nemzeti és nyelvi kisebbségeket támogató hatékony nyelvi, oktatási és kulturális politikák segítségével,
  • az Európai Nyelvi Sokszínűség Központjának felállítása,
  • a kohéziós politikába beemelni a kisebbségvédelmi szempontokat,
  • tudományos kutatás a kisebbségek társadalmi és gazdasági fejlődést elősegítő szerepéről,
  • az állam nélküli kisebbségek helyzetének javítása,
  • javítani a határokon átnyúló audiovizuális szolgáltatásokat,
  • engedélyezni az állami támogatásokat a kulturális és nyelvi sokszínűséget elősegítő gazdasági vállalkozásoknál.

A Minority SafePack készítői Věra Jourová, az értékekért és átláthatóságért, illetve Mariya Gabriel, a kultúra, oktatás, kutatás és ifjúság területeiért felelős uniós biztos előtt mutatták be a tervezetet. A Bizottságnak július 10-ig kell döntést hoznia arról, hogy továbbviszi-e az ügyet. A következő hónapokban az Európai Parlamentben is ismertetniük kell a javaslatot.

Vincze Lóránt (j) az  Európai Parlament (EP) Kisebbségi Munkacsoportjának ülésén (Fotó: Dominique HOMMEL / Európai Parlament)