Az objektivitásra és a szakmaiságra is kiemelten figyeltek a Vajdasági Rádió és Televízió magyar nyelvű Híradójának, valamint a Napjaink című műsorának a szerkesztői. A két hónapon át tartó elemzés azt mutatta, hogy – összehasonlítva a szerb nyelvű közszolgálati tájékoztatási eszközök hasonló műsoraival – az este hét órakor kezdődő Híradó, valamint a hétfőnként jelentkező Napjaink is igyekszik az adott témában valamennyi érintettnek teret adni, valamint pro és kontra véleményeknek is helye van a műsorban, s a szerkesztők jól szűrik az áleseményeket, amelyekről csak nagyon kevésszer tudósítanak a magyar szerkesztőséghez tartozó újságírók.

Ez derült ki az Újvidéki Újságíró Iskola által 2019. június 15. és augusztus 15. között végzett elemzéséből, amelynek eredményeit szerdán ismertették a Vajdasági Független Újságíró Egyesület újvidéki székházában.

Az Újvidéki Újságíró Iskola 2006 óta végzi a műsorok elemzését, így már egy igen jelentős mennyiségű anyag áll a rendelkezésükre. A szakértők egyetértettek abban, mivel a közszolgálati média az adófizetők pénzéből tartja fenn magát, ezért fontos, hogy a polgárok ellenőrizzék is azt, amiért fizetnek.

„Az ellenőrzést csak az ilyen, és ehhez hasonló elemzések közzétételével tehetik meg, mert így kaphatnak betekintést a közszolgálati tájékoztatás munkájába, s csak az ilyen kutatások eredményeinek a közzététele alapján juthatnak adatokhoz” – mondta Dubravka Valić-Nedeljković szakértő, aki hozzátette, kicsit érthetetlen a közszolgálatiság azon álláspontja, hogy nyári műsorsémát alkalmaz, ugyanis a közszolgálatiságnak nyáron és télen is egyformán kell működnie.

Siniša Isakov, a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Szerbiai Rádió és Televízió – RTS, Vajdasági Rádió és Televízió – RTV) központi információs műsorok elemzését ismertette: az adatokhoz az RTV esetében 337 adást, míg az RTS elemzése során 233 műsort elemeztek.

Ami a magyar nyelvű Híradót illeti, ami 19 órakor kezdődik mindennap a Vajdasági Rádió és Televízió kettes csatornáján, kiderült, hogy a húsz perces információs műsor 93 százalékban az aktuális eseményekkel foglalkozik, három százalékban pedig az úgy nevezett pszeudoeseményekkel (ál-, hamis, nem valóságos) foglalkozik.

Ezeknek a lényege, hogy miközben tudatos tervezőmunka eredménye, spontán eseményként próbálják beállítani. A pszeudoesemény gyakran politikai manipulációs lehetőségeket is rejt magában. Ha egy hazugságot megfelelő ideig sulykol a média, akkor a hazugság egy idő múlva igazsággá válik. Az elemzésből jól látszik, a magyar nyelvű információs műsorok nagyon jól szűrik ezeket az áleseményeket, minimális teret adnak nekik.

A magyar nyelvű hírműsorokban négy százalék azoknak a bejátszásoknak a megjelenése, amelyek újságírói kezdeményezés alapján készültek.

A szerb nyelvű híradó esetében 71 százalék az aktuális események feldolgozása, huszonegy százalékban szerepelnek a híradóban pszeudoesemények, és nyolc százalék azon tartalmak megjelenése, amelyek újságírói kezdeményezés alapján készülnek.

A legnézettebb információs műsor az országban a Szerbiai Rádió és Televízió 19:30-kor kezdődő híradója, amelyben 75 százalék az aktuális események jelenléte, tíz százalék a pszeudoesemények, és tizenöt százalék az újságírói kezdeményezés alapján készült bejátszások jelenléte.

Az RTV magyar nyelvű hírműsoraiban jelentős a polgárok megjelenése, azonban többször beszélnek róluk, vagyis objektumként vannak jelen, míg alanyként kevesebbet szerepelnek. A nemek versenyét fölényesen nyerték a férfiak, akik reprezentáltsága 66 százalék, míg a nők jelenléte mindössze 28 százalék (a vegyes és a meg nem határozott hat százalék volt).

Az újságírók viszonyulása az alanyhoz a magyar műsorok esetében kiválónak mondható, ugyanis 96 százalékban nem elfogultak, s mindössze négy százalékban érezték úgy az elemzők, hogy a riporter elfogult volt az alannyal szemben.

Az RTV szerb információs műsoraiban ez az arány egészen más volt: 71 százalékban nem elfogult, 29 százalékban (!) pedig elfogult, az RTS esetében pedig 84 százalékban nem elfogult, 16 százalékban elfogult.

Mint ajánlás, a szakértő azt fogalmazta meg, hogy fontos lenne a polgárokat és az ellenzéket alanyként is megszólaltatni. Mindenekelőtt javítani kell a nők jelenlétén, és a gyűlöletbeszédnek a szankcionálása, és az arra való reakció is hiányzik a műsorokból.

Dubravka Valić-Nedeljković országos lefedettségű magánkézben levő tájékoztatási eszközök információs és reggeli műsorainak elemzését ismertette. November 12. és december 12. között vizsgálták a Pink, az O2, a Happy és a Prva adókat, s ebből kiderült, hogy nagyon Belgrád központúak, a hírügynökségek jelentésére épülnek, s az O2 és Happy esetében az újságírói kezdeményezés mindössze egy százalék. Ezek a magánkézben levő adók esetében szinte teljesen megegyeznek a szerkesztőségi irányelvek, és ha nem lenne ott a logó, az emberek bajban lennének, hogy most éppen melyik csatornát nézik, mivel képtelenség megkülönböztetni. A Pink műsorainak az elemzéséből kiderült, hogy 14 százalékban foglalkoznak a világ híreivel, tizenegy százalékban vannak jelen a bűnügyek, és tizenegy százalékban a balesetek, gyilkosságok.

A felsorolt televíziók közül csak a Prva Televízió foglalkozott a hatalmon levők botrányos ügyeivel, de ez a csatorna is csak azokat szólította meg, akiket megvádolt az ellenzék, csak ők mondhatták el a véleményüket.

Ami a nemek jelenlétét illeti, a nők mindössze 14–18 százalékban vannak jelen, míg a férfiak 54–61 százalékban. A polgárok problémáiról nem az átlagemberek, hanem a politikusok, a funkcionáriusok beszélnek.

Milovan Nikolić szakértő elmondta, hogy a magánkézben levő televíziók egy ellenzéki személyt hívtak be a vizsgált egy hónap alatt, ő pedig Čedomir Jovanović volt, aki inkább az ellenzéket kritizálta, és közben Aleksandar Vučićot talán jobban is dicsérte, mint az elvárható lett volna.

Ahogy az elején is írtuk, a magyar nyelvű Híradó, valamint a Napjaink külön dicséretet is kapott a jelenlevőktől, úgyhogy méltán lehetett büszke magára és csapatára Márton Attila, aki jelenleg a Vajdasági Rádiót és Televízió kettes csatornájának a főszerkesztő-helyettese. A vizsgált időszakban ugyanis Márton volt a kettes csatorna főszerkesztője.

Rövid értékelésében elmondta, ez nemcsak az ő sikere, hanem azé a csapaté, amelyik a munkát végezte, és igyekeztek mindent megtenni, hogy a tudósítások objektívek legyenek, megszólaltassák az úgy nevezett másik felet is.

– Fontos előrelépés, hogy a nemrég elfogadott médiastratégia felismerte a kisebbségi tájékoztatás fontosságát, de már nemcsak azon a szinten, hogy erre szükség van. A médiastratégiának a helyzetfelméréssel foglalkozó, valamint a konkrét aktivitásokat javasló részében is szóba kerül a kisebbségi tájékoztatás, s itt már konkrét javaslatok vannak arról, hogyan kellene megkísérelnie az államnak azt, hogy a kisebbségi tájékoztatás is megfeleljen azoknak a törvényes előírásoknak, amelyek az egész társadalomra vonatkoznak, vagyis az objektivitás, a pártatlanság és a részletes, átfogó tájékoztatás. A közmédiának nagyon fontos szerepe van a kisebbségi tájékoztatás területén: a Szerbiai Rádió és Televízió az utóbbi időben tett olyan lépéseket, hogy legyen kisebbségi műsora, azonban a stratégia is megállapítja, hogy ez korántsem elegendő. Ami a Vajdasági Rádió és Televíziót illeti, rá ez a vád természetesen nem vonatkozik.

Ami lényeges a közmédia esetében, hogy meg kell változtatni a törvényes előírásokat, hogy a vezetői – a menedzsmenti és a szerkesztői – struktúra megválasztásába csak a közmédia illetékes szervei vehessenek részt – nyilatkozta Márton Attila, aki hozzátette, azt is fontosnak tartja, hogy a stratégiába belekerült az a mondat, hogy az államvezetés ne csak a kisebbségi tanácsok által alapított tájékoztatási eszközök megjelenését biztosítsa.

Az eseményen jelen volt Gordana Janković, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai médiabizottságának a vezetője, aki elmondta, a jövőben is igyekeznek majd támogatni a hasonló elemzések elkészítését, s odafigyelnek majd a kisebbségi tájékoztatásra is.

Az országos lefedettségű televíziók információs műsorainak az elemzésére a vajdasági magyar sajtóból csak a Vajdasági Rádió és Televízió képviselői, valamint a Sajtószabadság Alapítvány munkatársa volt jelen, a többi magyar nyelvű tájékoztatási eszköz nem tartotta fontosnak, hogy beszámoljon az eredményekről.

Sinkovits: Ingyenes jogsegélyt biztosítunk az újságíróknak

Sinkovits Norbert, a Vajdasági Független Újságíró Egyesület (NDNV) elnöke a csütörtöki eseményen elmondta, hogy a szervezet ingyenes jogsegélyt biztosít majd azoknak a kollégáknak, akiket fenyegetnek, s úgy ítélte meg, ilyen esetekből az elkövetkező időszakban egyre több lesz, ugyanis közelegnek a választások.

Biztos, hogy a választási kampány nem egy könnyű időszak lesz a szerbiai újságírók életében. A kollégák különféle nyomásgyakorlásnak vannak kitéve, s nagyon úgy tűnik, a választások közeledtével ez csak tovább fokozódik majd” – mondta Sinkovits.