Szuperkedden szuperfordulat Joe Biden váratlan győzelme a 14 előválasztó állam többségében – Folyamatosan frissítünk!

A március 3-i előválasztások során minden megváltozott a demokrata párti elnökjelöltségért folyó versenyben. Bernie Sanders „demokratikus szocialista” szenátor kiütéses győzelme helyett a „szuperkedd” a már-már esélytelenné minősített volt Obama-alelnök, Joe Biden átütő visszatérését hozta. Biden akár 10 államban is győzhet, míg Sanders legfeljebb négyben.

A fordulatot Biden múlt szombati, dél-karolinai diadala, valamint a küzdelemből annak nyomán kiszálló Amy Klobuchar minnesotai szenátor és Pete Buttigieg volt South Bend-i polgármester Biden melletti kiállása készítette elő. Tom Steyer milliárdos, aki Trump legkorábbi kritikusai közé tartozott és tízmilliókat költött már az impeachment-reklámokra is, szintén elállt a folytatástól. A demokrata táborban nemcsak megkezdődött a mezőny szűkülése, hanem gyors konszolidációhoz is vezetett a Bernie által képviselt „radikális” pólus, illetve a most már egyértelműen Biden által fémjelzett mérsékelt szárny körül.

Nem véletlen, hogy az újraválasztásáért kapaszkodó Donald Trump elnök Bidenben mint kihívóban látja a legnagyobb veszélyt, miközben az „őrült, őrült, őrült, őrült, őrült, őrült Sanders” (hétvégi Trump-idézet!) ellenjelölti felemelkedésében reménykedett, mert az utóbbi legyőzését tartja sokkal, de sokkal egyszerűbbnek.

A múlt héten még az volt a kérdés, hogy Biden képes lesz-e egyáltalán folytatni a kampányt, vagy be kell látnia, hogy lassú tempójú, „álmoskás” fellépésével képtelen megtartani, illetve megszerezni a választók bizalmát. Mike Bloomberg, volt New York-i milliárdos polgármester és médiamogul éppen azért szállt be utólag a küzdelembe, hogy „megmentse” a Demokrata Párt mérsékelt szárnyát. Ő már eddig is több mint félmilliárd dollárt költött a kampányra saját pénzéből, de a neve csak ezen a szuperkedden került először a szavazólapra. Bloomberg belépése ugyanakkor tovább polarizálta a demokrata szavazótábort, hiszen Bernie újabb célpontot talált magának: „Nem lehet megengedni, hogy valaki egyszerűen csak megvegye a választásokat!” – harsogta. Nem véletlen, hogy a milliárdos egyetlen államban sem volt képes győzni tegnap, csak egy kis csendes-óceáni szigeten.

Akárcsak a 2016-os előválasztások során, amikor Hillary Clintonnal mérkőzött, az idei első négy állami megmérettetés nyomán még első helyen álló Sanders azzal vádolta a Demokrata Párt vezetőségét, hogy mindent megtesz Biden győzelméért. Holott ez egyáltalán nem volt igaz, hiszen Biden kampánykincstára olyannyira üres volt, hogy sem tévéreklámokra, sem terepi kortesmunka szervezésére nem futotta neki. Ha a párt mögötte állt volna, akkor az nem így alakul. Már-már attól tartottak, hogy Biden kénytelen lesz turistajáraton utazni a nagygyűlésekre, amelyek az ő esetében egyáltalán nem számítottak tömegrendezvényeknek.

A szuperkeddi előválasztások során 14 állam szavazói dönthették el, melyik demokrata indulóra bíznák az elnökjelöltséget. Ez utóbbi majd a nyári pártkonvención dől el végleg, ahol az egyes államokban kiosztott küldöttek szavazhatnak. A legtöbb küldöttet a negyvenmilliós Kaliforniában és a harmincmilliós Texasban választották. Kaliforniában még mindig nem született végső eredmény, de Sanders áll győzelemre, Texasban viszont Biden aratott győzelmet nagy meglepetésre. Amerikai Szamoa az USA egyik külterülete a Csendes-óceán közepém, Hawaii és Új-Zéland között. A szigetcsoport 55 ezer lakosa szintén delegálhat a konvencióra, és ez az egyetlen előválasztás, ahol Bloomberg győzött és Tulsi Gabbard hawaii képviselőnő futott be másodikként.

Biden diadalmas visszatérése elsősorban a feketebőrű szavazókon és a nőkön múlott. Ők azok, akik kevésbé támogatják a radikális reformokat, még akkor is, ha azokat egy nő, például Elizabeth Warren képviseli.

A múlt szombati Dél-Karolina meg a tegnapi szuperkedd után teljesen átrendeződik a demokrata jelöltségért folyó küzdelem, és gyakorlatilag Biden meg Sanders párharcává válik. Biden új energiával az élre tör, Sanders pedig még dühösebb kampányt folytat majd. Bloomberg beláthatja, hogy nincs esélye. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor pedig – aki tegnap még saját államában is csak harmadik lett – valószínűleg kénytelen lesz kiszállni a küzdelemből. Warren kudarca különösen meglepő, hiszen ő az, aki személyes sikereket ért el az Obama-kormányzat idején, aki valódi eredményeket mutatott fel a nagytőke elleni küzdelemben, és aki legenergikusabb, de ugyanakkor nem dühös sandersi kampányt folytatott. Várható kilépése után egyetlen, teljesen esélytelen nő marad a mezőnyben: Tulsi Gabbard, akit jelek szerint az oroszok támogatnak a demokrata mezőny rombolása érdekében – más értelme már nem marad a kampányának.

Akárcsak négy évvel ezelőtt, a demokrata elnökjelöltség sorsa két pólus között dől majd el. A radikális, nem is párttag Sanders, valamint a mérsékelt, középutas Biden küzdelme azon múlik, melyik utat választja az amerikai társadalom középső, kevésbé ideologikus rétege. Noha komoly reformokra nyilvánvalóan szükség van a gazdasági polarizáció idején, a politikai rendszer nehézkessége miatt a törvényhozásban csak lassan érik meg egy-egy alaposabb változás elkerülhetetlensége.

Szuperkedd, 2020

A demokrata előválasztások során egy-egy államban legalább 15 százaléknyi szavazatot kell nyerni ahhoz, hogy a jelölt küldötteket kapjon a nyári pártkonvencióra, akik végül eldöntik a jelöltség sorsát. Az elnökjelöltség megszerzéséhez 1991 küldöttre van szükség, a szuperkedden 1344-et osztanak ki.

A demokrata jelöltverseny állása, 2020

A szuperkedden előválasztó 14 állam, ill. külterület az USA térképén