Amerika menekül Afganisztánból

A Moskowski Komsomolez orosz napilap az Amerika és a tálibok közötti megállapodásról ezt írja:

„Az Egyesült Államok elhagyja Afganisztánt. Washington pedig nemrég  »geopolitikai huligánizmussal« vádolta Moszkvát, mivel az orosz diplomaták állítólag titkos tárgyalásokat folytattak a tálib mozgalommal, amelyet Oroszországban betiltottak. Az Amerika és a tálibok között most aláírt megállapodással az amerikaiak valódi szándéka világossá vált. Trump elnök kormánya maga is tárgyalt a terrorista csoporttal, amely Afganisztán nagy részeit hatalma alatt tartja. Tehát az Egyesült Államok elhagyja azt az országot, ahol hosszú idő alatt sem ért el semmit. Ez egy menekülés behúzott farokkal. Hol van a működőképes modern afgán kormány, amelynek létrehozására Washington több milliárd dollárt költött? Ehelyett létezik egy virágzó tömegfegyveres mozgalom  középkori világnézettel. […] Természetesen nincs jogunk arra, hogy  [Oroszországban] moralizáljunk. Az amerikaiak ugyanazokat a hibákat követték el, mint valamikor a Szovjetunió Afganisztánban, de lényegesen kevesebb veszteséggel.”

A táliboknak alig kell félniük Trumptól

A zürichi Tages-Anzeiger az amerikai-talibán megállapodásról ír:

„A dohai megállapodás után az iszlamistáknak már nem kell nagyon félniük Trump elnöktől. A tálibánok visszatérhetnek Kabulba, jó két évtizeddel bukásuk után. Az iszlamisták ugyan nem az afgán háború egyetlen győztesei, mivel ennek a háborúnak nincs győztese. De az iszlamisták most az első diplomáciai sikerükre számíthatnak: először az Egyesült Államok vállalja, hogy elhagyja az országot. És csak ezen ígéret után kell majd a tálibánoknak egy asztalhoz ülniük az afgán kormánnyal.”

A tálibok folytatni akarják a támadásokat

Afganisztán elnöke ragaszkodik az erőszak csökkentéséhez és a foglyok szabadlábra  helyezéséhez – írja Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„A tálibok bejelentették, hogy az »erőszak csökkentésének« fázisa Afganisztánban lejárt. »Működésünk a szokásos módon folytatódik« – mondta az AFP hírügynökség szerint Zabihullah Mujahid tálib szóvivő hétfőn. Azt is elmondta, hogy a tálibok nem támadnak meg idegen csapatokat az Egyesült Államokkal kötött szombati megállapodásaik alapján, de az afgán kormány erőit továbbra is támadni fogják. Az »erőszak csökkentése« múlt szombaton kezdődött. Ez előfeltétele volt annak a megállapodásnak, amely szerint Washington és a tálibok fokozatosan kivonnak minden külföldi katonát Afganisztánból, és garanciát nyújtanak arra, hogy afgán területről nem indul terrorista tevékenység. Ashraf Ghani afgán elnök vasárnap azt mondta, hogy folytatni kell az erőszak csökkentését. A kormány és a tálibok között március 10-e előtt békés tárgyalásokat kell kezdeményezni. Ghani szóvivője, Mujahid hétfőn azt mondta a Reuters-nek, hogy nem fognak tárgyalni, ha az ötezer fogvatartott tálibot nem engedik szabadon. Ghani ezt eddig megtagadta.”

Maas Oroszországhoz és Damaszkuszhoz fordul egyeztetésért

írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Heiko Maas [német] külügyminiszter az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Tanácsán New Yorkban Oroszországhoz és a »szíriai rezsimhez« fordult és arra szólította fel őket, hogy »hagyják abba a tények figyelmen kívül hagyását«. Idlib szíriai tartományában »kötelességük a polgári lakosság védelme« – mondta Maas. »Ehelyett bombázzák a polgári infrastruktúrát, mint például a kórházakat és az iskolákat.« Maas a humanitárius segítséget követelt a térségben. Hivatalos tájékoztatás szerint péntek este legalább 22 török katonát öltek meg Szíria északi részén egy szíriai légitámadás során.”

Trump engedményei túl nagyok lehetnek

A londoni Times napilap így kommentálja a washingtoni és tálib megállapodást:

„A háború befejezése, különösen, ha az olyan hosszú ideig tart, mint az afganisztáni konfliktus, nem az ünneplés, hanem legalább az optimizmus pillanatának kell lennie. Ugyanakkor nehéz találni valami örvendetest az Egyesült Államok és a tálibok között a 18 évig tartó harcok után a hétvégén megállapodott »Peace Deal«-ben [békemegegyezésben]. […] Donald Trump vágya, hogy kivonja csapatait, érthető. A háború milliárdokba került, és több mint 2400 amerikai életet követelt. De az Egyesült Államok elnöke a választási ciklus igényei által diktált sietsége miatt túl nagy engedményeket tett.”

 

Az információ nem tudja elvenni a félelmet a vírustól

A Saint-Jean-de-Védas-i Midi Libre francia újság az új koronavírus terjedéséről a következőket írja:

„Most inkább a nyugtalanság az, amit kezelni kell. Louvre példája, amelynek alkalmazottai [(a járvány okozta aggodalmaik miatt) feladták munkájukat, azt mutatja, hogy a napi és hasznos kommunikáció nem képes felszámolni azzal a  vírustól való félelemmel, amely egy hónappal ezelőtt még ismeretlen volt. Tehát itt és ott is kérdések vetődnek fel, hogy szükséges-e jelen lenni nagyobb eseményeken és egyes csoportokban vagy tömegben.”

A 2015-tős hibákat nem ismételhetjük meg

A koppenhágeni Berlingske napilap megjegyzi, hogy Törökország megnyitotta határait az EU felé:

„Ez azt mutatja, hogy kockázatos stratégia az európai határokon történő menekültügyi nyomást úgy megoldani, hogy más országokba tereljük azt. Ez ugyanis megkönnyíti a zsarolást, ahogyan ettől nem várhatjuk el a menekültek jogainak tiszteletben tartását sem. Harmadik államokkal, például Törökországgal kötött megállapodások soha nem lehetnek kizárólagosak. Amikor látjuk, hogy tízezrek próbálnak átlépni a határon Görögország felé, ez emlékeztetés az EU külső határai hatékony védelmének fontosságára.”

Trump visszaadja Afganisztánt a táliboknak (Fotó: Sorin Furcol, Al Jazeera)