A nagybecskereki Vidiczky Radován Vilmos 1927-es, gyönyörű kézírással írt, 120 oldalas, Én és a világháború című naplószerű visszaemlékezéseit tavaly szeptemberben vásárolta meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum. A szerző visszaemlékezései korhű képet nyújtanak a doberdói fennsíkon szolgált magyarokról az első világháborúban.

A könyvecskéhez Tóth István, a múzeum történésze tanulmányt ír, amely valószínűleg olaszul is meg fog jelenni.

A kutatótól megtudtuk, a horvátul is jól beszélő Vilmos több szállal kötődött Szegedhez. Három testvére volt, de korán árva maradt. Még 16 éves kora előtt szülei és a két testvére meghaltak, a rokonságból csak a bácsikája maradt.

Vilmos nagybecskereki tanítójának javaslatára Szentesen tanult cukrászatot, ahonnan Szegedre jött és itt állt munkába. Később Temesvárra majd Nagyváradra került, ahonnan a szarajevói merénylet után be is sorozták. Erős fizikumú, magas növésű legény volt, a naplóból kiolvasható, hogy ennek köszönhette az iránta megnyilvánuló köztiszteletet is. Művelt is lehetett, mert naplója tele van saját versekkel, reflexióikkal.

Vilmost az olasz frontra vezényelték, ahol naponta írt naplójába, és részletesen beszámolt az ádáz küzdelmekről, véres harcokról. „Tenni kell azt, amit elvárnak tőlünk, mert vagy engem ölnek meg, vagy én lövök le valakit” – írta.

Rövidesen őrvezető lett, majd a harcokban tanúsított bátorsága és leleményessége miatt őrmesterré léptették elő. Egy bombatámadás következtében megsérült, de 40 százalékos rokkantként is visszatért a kórházból a frontra, ugyanúgy Isonzóra, csak ezúttal ápolóként dolgozott.

Hadifogságba esett, majd 1919-ben tért vissza Szegedre. Szülővárosa ekkor már nem Magyarországhoz tartozik, amit Vilmos fájdalmasan vett tudomásul. Haza szeretett volna menni, de nem jutott át a határon.

Naplója azzal zárul 1927-ben, hogy „csehek, szerbek és oláhok martalékává vált az ország”, záró soraiban is a trianoni békeszerződés megszüntetését és az ország egységének  visszaállítását sürgeti.

A múzeum gyűjti az ehhez hasonló visszaemlékezéseket, fogadnak, sőt vásárolnak is naplót, feljegyzéseket főleg az első és a második világháború idejéből, hiszen ezek a kéziratok nagyon jó dokumentálják a kort, amelyben keletkeztek.

Vilmos naplóját a múzeum munkatársai digitalizálták, s valószínűleg idővel meg is jelentetik.

tuti

Nyitókép: kozterkep.hu