A magyarországi COVID-betegek között kilenc iráni diák van. Érdekes módon sok iráni diák tanul manapság magyar, főleg budapesti egyetemeken, miután Tarlós István polgármestersége alatt Teherán és a magyar főváros testvérvárosok lettek. Sajnos a koronavírussal megfertőzött diákokkal baj van, nem hajlandók karanténban maradni, állandóan kijárnak, másokkal találkoznak, ezért a hatóságok kiutasították őket. Azaz ki akarták utasítani őket, de mivel nem lehetett őket Iránba visszaküldeni és semmilyen más ország nem volt hajlandó befogadni őket, ezért bizonytalan ideig még magyar háziőrizetben maradnak.

Kínán kívül az Iráni Iszlám Köztársaságban van a legtöbb koronavírussal fertőzött személy (18.407 csütörtök délben) és a halálesetek száma (1284) tekintetében is a harmadik helyen áll a világon Kína és Olaszország után.

Karantén Irán szent városában

Irán az első koronavírus-eset megjelenését nem hozta nyilvánosságra. De hogy megakadályozzák a koronavírus terjedését a túlzsúfolt börtönökben, országszerte 54 ezer foglyot helyeztek szabadlábra. Állítólag ideiglenesen, a vírus megjelenése miatt. De közeleg az iráni újév, a nowruz, amit az idén március 21-én ünnepelnek – nemcsak az irániak, hanem közel 300 millióan Afganisztánban, Albániában, Azerbajdzsánban, Macedóniában, Grúziában, Indiában, Kazahsztánban, Kirgizsztánban, az iraki Kurdisztánban, Tadzsikisztánban, Törökországban, Üzbegisztánban, Pakisztánban és Türkmenisztánban, sőt a krími tatárok is. A nowruz alatt az irániak csak nagyon korlátozottan utazhatnak. Sem szállodák, sem magánszemélyek nem adhatnak ki szobákat turistáknak. Aki megszegi a rendeletet, kemény büntetésre számíthat. Ezen kívül minden légijáratot töröltek az igen népszerű, a Golf öbölben fekvő Kish nevű szigetre. A nowruz alkalmából Ali Hoszajni Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője is lemondta a Meshed városában tervezett beszédét. Továbbá lemondtak minden nyilvános pénteki imát is, még olyanokat is, amelyeket magánterületen tartanak.

Ki a felelős?

Hosszein Szálámi, a Forradalmi gárda vezére az Amerikai Egyesült Államokat tette felelőssé a koronavírus kirobbanásáért és terjedéséért. Ezt a híresztelést úgy látszik nem sok iráni hiszi el. A hatalommal szembeni bizalomvesztés folytatódik, különösen azóta, hogy január 8-án Teherán közelében lelőttek egy ukrán személyszállító repülőgépet, amit a hatalom hosszú ideig nem akart saját tetteként elismerni.

Masszud Márdáni, a ragályos betegségek országos kutatóközpontjának igazgatója kijelentette, hogy csak Teheránban a lakosság 30-40 százaléka fertőződhet meg a nowruzig . Ez azt jelenti, hogy csak a fővárosban legalább hetvenezer koronavírussal fertőzött beteg lehet majd. Később Márdáni visszakozott egy kissé. Ennek ellenére biztos, hogy sok iráninak le kell mondania a március második felére tervezett hagyományos szabadságról.

A valós helyzet

A Kaszpi-tengeren fekvő Gilán tartomány vezető egészségügyi vezetőjének  bejelentése szintén feltűnést keltett. Mohammed Husszein Gorbáni szerint ugyanis Gilánban már kétszáz ember halt meg a koronavírus által okozott betegségben. Abban az időben ez a szám magasabb volt, mint amennyit a kormány az ország  egész területéről beismert. Gorbánit a kormány ezért arra utasította, hogy helyesbítse állítását, aki később azt mondta, hogy az általa említett halálesetek száma csak azokra a személyekre vonatkozik, akik az elmúlt néhány napban haltak meg Gilánban légúti megbetegedésekben. Március 4-én azonban a legmagasabb riasztási szint Gilánt is elérte, és más tartományból érkező utasokat nem engednek be a tartományba.

Meglepő magánkezdeményezések

Ahol az állam nem intézkedik, elindulnak a magánkezdeményezések. Irán számos városában alakultak civil polgárőrségek, amelyeknek az a céljuk, hogy megakadályozzák a más körzetből jövő gépjárművek belépését. Ilyen esetek több városban is előfordultak, de Kerman esete nagy port vert fel.

Kerman egy meleg éghajlatú, az ország keleti részén fekvő város. Oda egy Komból jövő, papokkal telt autó érkezett, akiknek az volt a szándékuk, hogy meglátogassák a quds-brigád parancsnokának, Kásszem Solejmáni sírját, akit az év elején gyilkolt meg egy amerikai támadás Irakban. Mivel a quds-brigád elsősorban a külföldi titkos katonai akciókért felelős szervezet, és ezért nem élvez túl nagy népszerűséget Iránban, Kerman város polgárai kövekkel támadtak az onnan érkező autóra, és addig ütötték botokkal a járművet, amíg az vissza nem fordult. Ezt azért tették, mert a város lakói Komból érkező zarándokokat teszik felelőssé a városukban elterjedt koronavírus betegségért. Kom ugyanis magasfokú kockázati területnek számít, ám az iráni kormány nem helyezte karanténba ezt a várost.

Koronavírus Komban

A vírus gyors elterjedését Komban az a tény segítette elő, hogy a hívkl a hagyomány szerint meg szokták csókolni Fátimá Mászumá szentélyének fémrúdjait, aki a sía muszlimok hetedik imámjának a lánya volt. Most azonban aki ezt megteszi, azt letartóztatják és megbüntetik. Az a tény, hogy a várost még nem helyezték karanténba, arra vezethető vissza, hogy ezt Ali Hámenei személyes képviselője rendelte el.

Az Egészségügyi Minisztérium most már naponta 30–40 új halálesetről tájékoztatja a közvéleményt. Ez a szám azonban csak azokat az eseteket foglalja magában, amelyekről kimutatták, hogy a koronavírus okozta a halált, de nem tartoznak ide azok a szívelégtelenségben és tüdőbetegségben elhaltak száma, akiknél nem hajtottak végre a koronavírusra vonatkozó vizsgálatokat. A be nem jelentett esetek száma ezért valószínűleg sokkal nagyobb. A külföldön élő iráni ellenzék számításai szerint ugyanis a halálesetek száma meghaladja a háromezret.

Híres áldozatok

Az eddigi áldozatok között több híres ember is van. Ezek közül van Mohammed Mir-Mohámmádi, Ali Hosszajni Hámenei tanácsadója, Reza Mohammadi-Langerudiaj atollah, Ruhollá Homeini ajatollah tanítványa, valamint Mohammed Réza Rámáni reformpolitikus és Fáteme Rábar teheráni konzervatív képviselő. A rezsimet tisztelő Twitter-aktivista, Hámád Gyáláli Kásáni – aki a parlamenti választások előtt a koronavírus veszélyét pletykaként utasította el, mert szerinte az volt az állítólagos cél, hogy a polgárok ne menjenek szavazni – szintén a koronavírus áldozata lett. A körülbelül tízezer, hivatalosan megerősített fertőzéses eset között található 24, szabadságát töltő parlamenti képviselő, de az áldozatok között van Irádzs Hárircsi egészségügyi miniszterhelyettes, Esmáil Názsár, a belügyminisztérium válságkezelési vezetője és Masume Ebtekár alelnök is. Az Egészségügyi Minisztérium szerint Teheránban 2700 ember fertőzött, Komban 712, Mázándáránban 633, Iszfahánban 601 és Gilanban 524. Mindennek ellenére háromezer ember már kigyógyult a betegségből.

Az Iránból érkező személyek közül eddig tizenkét országban – például Afganisztánban, Bahreinben, Irakban, Kuvaitban, Libanonban, Ománban, Pakisztánban, Katarban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben – lettek pozitívan tesztelve.

Iránban legalább 36 ember alkoholmérgezésben halt meg, mert azt hitték, hogy az alkohol gyógyítja a vírust, és hamisított etil-alkoholt ittak – miközben Iránban szigorúan tilos mindenfajta alkohol fogyasztása.

A koronavírus gazdasági következményei szintén messzemenőek. A városok és falvak utcái üresek, az emberek csak a legszükségesebb alapanyagokat vásárolják. Az országban most a recesszió beállásától, a munkanélküliség növekedésétől és sok ember elszegényedésétől kell tartani. A parlamenti szóvivő, Ali Láridzsani ezért felszólította az Egyesült Államokat, hogy szüntesse meg az Irán elleni szankciókat.

Iráni „divat” maszkkal (Fotó: Ebrahim Norooz, AP)