Lehet, jelen helyzetben nem éppen érezzük így, de ez derül ki a World Happiness Report legújabb jelentéséből, amit a boldogság világnapja alkalmából tettek közzé. A koronavírus hatásaival a jelentés még nem foglalkozott.
Az ENSZ Közgyűlés 2012-ben döntött arról, hogy március 20. a boldogság világnapja legyen. Bhután kezdeményezte a javaslatot, ahol bruttó nemzeti boldogság (GNH) mutatóval mérik az állampolgárok jólétét. Amikor az ország új királya 1972-ben trónra került, Bhután modernizálását tűzte ki célul és kijelentette, hogy a GNH mutató fontosabb egy országban, mint a GDP (egy főre jutó bruttó hazai termék). Az érdekes mutató az ország alkotmányában is szerepel.
A GNH (gross national happiness) mutató egyáltalán nem vicc, Bhután után több ország is elkezdte alkalmazni. Olyan összetevőkből kalkulálható ki, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés, a természetre és környezetvédelemre való odafigyelés és törekvés, a kultúra megbecsülésének, megtartásának milyensége, és a kormányzás minősége.
Bár a világnap kezdeményezője Bhután volt, magát a hivatalos javaslatot Jayme Illien nyújtotta be az ENSZ-nél. Jayme Illien Indiában született és Teréz Anya egyik árvaházában nevelkedett. Egy amerikai, egyedülálló, 45 éves nő fogadta örökbe, aki maga sem volt gazdag, de mindent megtett, hogy Jayme számára lehetőséget biztosítson.
Azért választották a világnaphoz a március 20-i dátumot, mert a tavaszi napéjegyenlőséget a legtöbb kultúrában „jegyzik” és a megújulás, újrakezdés, fény ünnepe jól kapcsolható a boldogság fogalmához.
Hagyományosan ezen a napon teszi közzé az ENSZ a World Happiness Report jelentést, amely a világ országait rendezi sorba, aszerint hogy azok mennyire boldogok. Hat szociális, gazdasági és környezeti tényezőt vizsgálnak, köztük az adott ország korrupciós helyzetét, a szociális biztonságot, várható élettartamot.
A „boldogságlista” első helyeit minden évben Európa északi országai foglalják el, idén azonban feljött közéjük Svájc. Az élen továbbra is a finnek állnak.
- Finnország
- Dánia
- Svájc
- Izland
- Norvégia
- Hollandia
- Svédország
- Új-Zéland
- Ausztria
- Luxemburg
Magyarország és Szerbia egymáshoz hasonló helyezéseket és mozgásokat mutat. Mindkét ország folyamatosan „boldogul”. Magyarország jócskán „megboldogult” a 2010-es években, eleinte Szerbia mögött kullogott, mára megelőzte és a legújabb eredmény szerint az 53. helyre jött föl. Szerbia a világ 64. legboldogabb országa. A jelentés 156 országot vizsgált.
Magyarországra vonatkozóan meg is jegyzi a vizsgálat, hogy az elmúlt tíz évben nagyon gyorsan tört előre, az összes ország közül a harmadik helyen áll, a magyaroknál nagyobb mértékben csak Togo és Benin tudtak javítani a helyzetükön.
A World Happiness Reportot sok vád éri, amiért nem vesz tekintetbe olyan statisztikai adatokat, melyek például az öngyilkosságra vagy alkoholizmusra vonatkoznak. A legboldogabb országok között nem egy van, ahol bizony az alkoholizmus vagy az öngyilkossági ráta is magas és Izland például vezető helyen áll Európában az elfogyasztott antidepresszánsok tekintetében.
A legszomorúbb országok, vagyis a lista legvégén kullogók: Közép-afrikai Köztársaság, Ruanda, Zimbabwe, Dél-Szudán és a legutolsó helyen Afganisztán.
Idén először a városokat is sorba rendezték a kutatók, miközben felhívják a figyelmet, hogy a világ lakosságának több mint fele, 4,2 milliárd ember már most is városokban él és ez a szám 2045-re hatmilliárd fölé fog emelkedni. A 186 vizsgált város közül a legboldogabbak:
- Helsinki (Finnország)
- Aarhus (Dánia)
- Wellington (Új-Zéland)
- Zürich (Svájc)
- Koppenhága (Dánia)
- Bergen (Norvégia)
- Oslo (Norvégia)
- Tel Aviv (Izrael)
- Stockholm (Svédország)
- Brisbane (Ausztrália)
Ezen a listán Belgrád jobban szerepel, mint a magyar főváros. Belgrád a 74. legboldogabb város, míg Budapest csak a 103. helyre került.
Érthető módon a koronavírus okozta változásokat és hatásokat még nem tartalmazza a jelentés.
