Zsákmányszerzés vajdasági módra: a rezsimhű és nem a professzionális sajtó kapja a legtöbb önkormányzati pénzt

Az újvidéki székhelyű Dunav produkcija mindössze néhány nappal azután jött létre, hogy a vajdasági városok és községek többségében kiírták az önkormányzati médiapályázatokat. Ez a tény azonban nem akadályozta meg az esetek kétharmadában a pályázatokat elbíráló bizottságokat abban, hogy összesen 13,5 millió dináros támogatást szavazzanak meg az említett médiumnak – derül ki abból az elemzésből, amelyet a helyi önkormányzatok által kiírt médiapályázatokkal kapcsolatban végeztünk.

Újságíró beszélgetőtársaink szerint az idén „csak” folytatódott az az évek óta tartó gyakorlat, hogy ezeken a pályázatokon elsősorban azokat a, rezsimhez közeli médiumokat jutalmazzák, amelyek naponta sértik meg a Szerbiai Újságírók Kódexét, miközben a professzionális médiumok szinte semmilyen támogatásra nem számíthatnak.

A hatalom a hozzá hű bulvársajtót támogatja

Zoran Strika, a 021.rs újságírója március elején írt erről a témáról a Cenzolovka portálnak. Szerinte a médiumok társfinanszírozásának ez a módja valójában egy eszköz a hatalom kezében, hogy törvényes módon dobja át az adófizetők pénzét a rezsimhű, javarészt bulvársajtó számláira.

– Szinte hihetetlen, hogy milyen mennyiségben ömlenek át ezek a pénzek azokhoz a médiumokhoz, amelyekről a legtöbbször kiderül, hogy rendszeresen megsértik a Szerbiai Újságírók Kódexét. De még ha nem is várjuk el a kódex maradéktalan tiszteletben tartását, hanem csak egyszerűen átlapozzuk ezeket a sajtótermékeket, akkor is könnyen megállapíthatjuk, hogy elsődleges céljuk nem a tájékoztatás, hanem a propaganda – állítja Strika.

Interjúalanyunk hozzáteszi, néha ugyan előfordul, hogy egy-egy professzionális médium is kap némi pénzt a költségvetésből, ezek azonban morzsák azokhoz a tételekhez képest, amelyeket a hatalomhoz odasimuló médiumok kapnak.

– A hatalom nem is akar érdemi változásokat a médiumok finanszírozásának területén, és ha esetleg el is fogad bizonyos változtatásokat, akkor is meg fogja hagyni magának a lehetőséget, hogy kihasson a végeredményre – véli Strika.

Vesna Radojević, a Raskrikavanje portál szerkesztője arra emlékeztet, hogy már 2015-ben sem lepődött meg senki, amikor a helyi önkormányzatok költségvetési pénzeinek óriási többsége a hatalomnak tetsző médiumoknál kötött ki.

– A Szerb Haladó Párt a munkájukat nem professzionálisan végző, és irányukban pozitív módon elfogult médiumok segítségével őrzi hatalmát, ezért várható is volt, hogy a párt költségvetési pénzekkel jutalmazza majd ezt a segítséget – értékelt Radojević.

Pressburger Csaba, az Autonomija portál magyar oldalának szerkesztője szerint szemmel látható, hogy a projektum alapú finanszírozással – elsősorban helyi szinten – visszaélnek.

– Ezt a visszaélést érzékeljük ugyan, de ettől még nem egyértelmű, hogy törvénysértés történt-e, vagy csak valaki megtalálta annak gyenge pontját, amely lehetővé teszi a törvény „kreatív” értelmezését. Ha törvénysértés történt, akkor világos, hogy milyen lépéseket lehet tenni ez ellen. Ez azonban egy hosszú és fájdalmas folyamat, amely sok bizonytalansággal és kockázattal jár, ezért nem is valószínű, hogy bármi is változik ezen a téren, amíg erre nincs meg a politikai akarat, vagy a nemzetközi tényezők ki nem kényszerítik a változást a hatalmi struktúrákból – értékelt Pressburger.

A legtöbb adófizetői dinár a Dunav produkcija kft.-nek jutott

A Dunav produkcija kft-t 2020. január 21-én alapították, ezer dináros alapítói tőkével. A kft. projektumait a legtöbb önkormányzat támogatta, az eddig kiírt pályázatok közül csak egyetlen esetben nem kapott támogatást. Az eddig lezárult 30 önkormányzati pályázat döntő többségében azonban 150.000 és 1.500.000 dinár közötti összegeket ítéltek meg nekik. A cég tulajdonosa a 30 éves Jovana Lukić, aki a szakmabeliek szerint teljesen ismeretlen név az újvidéki médiapiacon.

Az is érdekes, hogy a nyertes pályázatokért „cserébe” készítendő médiatartalmakat a Dunav produkcija az újvidéki Dnevnik napilapban tervezi megjelentetni, miközben maga az újság az eddig lezárult pályázatok döntő többségénél nem részesült támogatásban. A Dnevnik napilap tulajdonosa a Novosadska Televizija, amely szinte ugyanannyi esetben részesült támogatásban, mint a Dunav produkcija: összesen 18,2 millió dinárt sikerült begyűjtenie az eddigi pályázatokon. Ami talán nem is meglepő, annak a bejelentésnek a fényében, hogy a Novosadska Televizija hamarosan vajdasági tévévé alakul át.

Zoran Strika szavai szerint a Dunav produkcija kft.-vel való közös munka csak a folytatása annak a sikeres együttműködésnek, amelyet a Dnevniket kiadó Dnevnik Vojvodina Press folytat a különböző vajdasági produkciós házakkal.

– Először volt a Panonija medija, majd a DVP Digital és a DVP Produkcija, amelyek a Dnevnik leányvállalatai, ugyanarra a címre bejegyezve, mint a Dnevnik. Idén pedig itt van a Dunav produkcija. Ezek mindannyian a Dnevnikben jelentették meg a médiatartalmaikat, de azt gondolom, fennáll annak a megalapozott gyanúja, hogy a jelentős része azoknak a pénzeknek, amelyeket ezek a produkciós házak nyertek a pályázatokon, végül a Dnevnik Vojvodina Press számláin landolt. Jelenleg a Dunav produkcija „arat” a vajdasági pályázatokon, annak ellenére, hogy a cég csak idén januárban jött létre. Még olyan pályázatokon is nyert, amelyeket előbb írtak ki, mint ahogy a vállalat létrejött – magyarázza Strika.

Az újságíró szerint ennek a módszernek a célja egyértelmű: kikerülni azt a törvényes korlátozást, amely megszabja, hogy egy médium maximum mekkora állami támogatásban részesülhet egy három éves időszakban.

– A Dnevnik folyamatosan kapja a támogatásokat Vajdaságban, majd „együttműködést” alakít ki a szatelitmédiumok egész hálózatával: manapság ez a siker receptje. Sajnos, az a pénzmennyiség, amely az adófizetők pénzéből eljut hozzájuk, nincs arányban a szolgáltatott médiatartalmak minőségével, és messze nem elégíti ki az adófizető polgárok információs igényeit, akik viszont akarva-akaratlanul is pénzelik ezeket a tartalmakat – állítja Strika.

Az igazi áldozat a minőségi újságírás

Vajdaság köztudottan egy multinacionális közösség, ennek ellenére a már lezárult pályázatok  elemzése azt mutatja, hogy a valamilyen kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok vagy egyáltalán nem részesülnek támogatásban, vagy annak aránya jóval a (kisebbségi) lakosság számaránya alatt van.

Zoran Strika szerint többféle szempont is felmerül ennek kapcsán, de szerinte egyértelmű, hogy a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok számára odaítélt forrásoknak nagyobbaknak kellene lenniük.

– Ezen belül is különbséget kell tennünk azonban abban a tekintetben, hogy vajon a legtöbb pénzt nem azok a médiumok kapják-e, amelyek a nemzeti tanácsok közvetlen befolyása alatt állnak. Mert ha igen, akkor ez egyrészt pontosan ugyanolyan következményekkel jár, mint a többségi médiumok esetében, másrészt az is kérdés, hogy ez mennyire járul hozzá ahhoz, hogy ezek a kisebbségi közösségek beépüljenek a társadalomba. El kellene kerülni azt, hogy a vajdasági multikulturalizmus egy szegregációs jelenséggé váljon, habár egy ideje már úgy tűnik, ezen az úton járunk – véli Strika.

Pressburger Csaba úgy látja, mindaz, ami a helyi önkormányzatok médiapályázatain zajlik, egy „szemtelen színjáték”, könnyű terepe a visszaéléseknek, ahol „mindent át lehet nyomni”, minőségtől függetlenül.

– Már nem is próbálják leplezni, hogy a nyertesek listája már jó előre megvan, és hogy a rendelkezésre álló pénzt néhány olyan regionális játékos között osztják szét, akik közel állnak a hatalomhoz. Itt nem a kisebbségi nyelven tájékoztató médiumok diszkriminációjáról van szó – ők csak a járulékos áldozatai ennek a folyamatnak. Az igazi áldozat a minőségi újságírás – mondja az Autonomija magyar oldalának szerkesztője.

Az adófizetők gyakorlatilag az álhírek gyártását támogatják pénzükkel

A pénzosztásnak ez a módja teljesen semmibe veszi a közérdeket, mondja Zoran Strika, aki szerint ez egyben megalapozottá teszi azt a feltevést is, hogy a hatalom célja a tájékoztatás terén nem is a közérdek érvényesítése, hanem saját politikai céljaik megvalósítása.

– A folyamat végén pedig oda jutunk, hogy az emberek már nem tudják eldönteni, melyik médiumban bízzanak meg, ezért azokhoz az olcsó sajtótermékekhez fordulnak, amelyek számára a professzionális tájékoztatás nem az elsődleges szempont. Ezzel pedig csak tovább mélyítjük a dezinformációs szakadékot, és a polgárok „médiaírástudatlanságát”. És akkor még mindig csak a nyomtatott sajtótermékekről és internetes portálokról beszéltünk. A televízióra – amely továbbra is elsődleges hírforrásnak számít Szerbiában – kár is szót vesztegetni, elég csak belepillantani az országos frekvenciával rendelkező tévécsatornák műsoraiba – elemzi Strika.

Vesna Radojević is úgy értékeli, a pályázati pénzek elosztásánál nem a közérdek az elsődleges szempont, különben nem fordulna elő, hogy a legtöbb forráshoz azok jutnak, akik „a hamis hírgyártás bajnokai” – azaz, a bulvársajtó.

– Szinte naponta sértik meg Szerbiai Újságírók Kódexét, és nem világos, egyáltalán hogyan fordulhat elő, hogy az egyes bizottságok pénzt ítélnek meg nekik, miközben az nincs is összhangban az erre vonatkozó szabályzattal. Mindez csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy itt már a törvények formális tiszteletben tartása sem számít, két kézzel szórják a pénzt, és a 4 évnyi tapasztalat azt mutatja, hogy az adófizetők tulajdonképpen a hamis hírek gyártását támogatják pénzükkel – figyelmeztet Radojević.

A pénzosztás módja mutatja a hatalom sajtóhoz való viszonyulását

Egyetlen kivétellel a médiapályázatok konstans nyertesei azok a médiumok, amelyek kapcsolatba  hozhatóak Vladan Stefanovićtyal, aki névlegesen ugyan kilépett a VTV csoporthoz tartozó médiumok tulajdonosi köréből. A csoport tagjai a Szabadkai Rádió, valamint a Televizija Subotica, Bečej, Novi Bečej, Bačka Vrbas, továbbá a Magazin Dani Subotica és a Novobečejski dani lapok.

Törökbecse község idén 6 millió dinárral támogatja a médiumokat. Habár a 2011-es népszámlálási adatok szerint a magyarok teszik ki a lakosság csaknem egyötödét, a magyar nyelvű projektumok támogatására egyetlen dinárt sem hagytak jóvá. A szabadkai Pannónia Alapítvány, illetve a zentai Sajtószabadság Alapítvány (pontosabban a Pannon RTV és a Családi Kör) magyar nyelvű médiatartalmak gyártására adott be pályázatot, de a bizottság egyiket sem tartotta szükségesnek támogatni. Ugyanakkor a Magazin Dani és TV Novi Bečej közel 3,5 millió dinárt kapott, míg a Novosadska TV és a Dunav produkcija fél-fél millió dináros támogatásra számíthat.

Óbecse önkormányzata 12 projektumot támogatott, összesen 8,25 millió dinár értékben. A Novosadska TV itt 600.000, a Delta Televizija pedig 500.000 dináros támogatásban részesült, a legnagyobb egyéni nyertes pedig a TV Bečej, 2 millió dinárral. Habár a magyarok részaránya ebben a községben csaknem a teljes lakosság felét teszi ki, a három magyar pályázat egyike sem részesült támogatásban.

Hódságon (Odžaci) összesen 9 millió 130 ezer dinár támogatást ítéltek meg, ennek egyharmadát olyan médiumok kapták meg, amelyek székhelye nem a község területén van, de még csak nem is a közelében. Közülük is kiemelkedik a Novosadska TV (1 millió dinár) és a Dunav produkcija (700.000 dinár). Ugyanez a két médium 1-1 millió dináros támogatásban részesült Zomborban, ahol a teljes keret 16 millió dinár volt. Apatinban a 9,35 millió dinár kétharmada jutott a helyi médiumoknak, ugyanakkor a Novosadska TV itt is 1 milliós, a Dunav produkcija pedig fél milliós támogatásban részesült.

Hasonló nagyságrendű összegeket osztottak ki Zsablyán is, ahol a támogatott projektumok között szintén ott találjuk a Novosadska TV pályázatát (900.000 dinár) és a Dunav produkcija pályázatát (500.000 dinár), továbbá a TV Bečej pályázatát is (300.000 dinár). A teljes keretösszegnek itt is mintegy kétharmada jutott a helyi médiumoknak.

Nagykikindán 30 millió dinár volt a keretösszeg, ennek több mint kétharmada jutott a helyi médiumok projektumainak.  A nyertesek között itt is ott találjuk a Novosadska TV-t (1 millió dinár), illetve a Vladan Stefanovićhoz közeli médiumokat (200.000 dinár).

Szabadka városa idén csaknem 40 millió dinárt áldozott a médiatartalmak támogatására. A teljes keretösszeg egyharmadát a városon kívüli médiumok nyerték el (a nyertesek között találhatjuk a Novosadska TV-t és a Dunav produkcija kft.-t 1-1 millióval), a kétharmadát pedig a helyi médiumok. Habár Szabadkán köztudomásúan a „kisebbségek képezik a többséget”, a kisebbségi nyelvű médiatartalmak gyártására beadott pályázatok nem nyerték el a pénzek többségét. A Pannónia Alapítvány 2,5 millió dinárt kapott, több horvát és bunyevác médium pedig összesen valamivel több, mint 1 milliót, viszont semmilyen támogatásban nem részesült a Vajdaság Ma, a Családi Kör, a Beta hírügynökség egy magyar nyelvű médiatartalmak gyártására beadott pályázata, és a Pannónia Alapítvány harmadik pályázata sem…

Még ennél is több eszközt különített el erre a célra Pancsova városa: pontosan 40 millió dinárt. Itt a teljes keretösszegnek csupán a valamivel több, mint 10 százaléka jutott a városon kívül bejegyzett médiumoknak, de ezek között ott találjuk a Dunav produkcija kft.-t, másfél millió dináros összeggel. Ugyanez a produkciós ház Temerinben is támogatáshoz jutott (200.000 dinár), ahol a 4,5 millió dináros keretösszegből 1 millió jutott a Novosadska TV-nek, és 300.000 dinár a TV Bečejnek.

A Novosadska TV (1,5 millió), a TV Bačka (1,3 millió) és az újvidéki Delta TV (1,8 millió) projektumai nyerték el a Szenttamáson kiírt 7,15 millió dináros keretösszeg összesen kétharmadát. További 200.000 dináros támogatásban részesült az újvidéki Dunav produkcija, és csak a megmaradt eszközök jutottak a helyi médiumoknak. A magyarok a lakosság egyötödét teszik ki ebben a községben, ennek ellenére mindössze egy, kisebbségi nyelven történő tartalomgyártást támogatott az önkormányzat, 350.000 dinár értékben, további három pályázatot viszont nem, illetve a pályázati anyag az indoklás szerint nem érkezett meg időben.

A Delta TV (500.000 dinár), a Novosadska TV (1 millió) és a Dunav produkcija (500.000 dinár) három projektuma vitte el a Bácson kiírt 4,75 millió dinárnak majdnem a felét. A lakosság csaknem egyharmada valamelyik kisebbséghez tartozik ebben az önkormányzatban, ennek ellenére kisebbségi nyelven történő tartalomgyártás nincs a támogatott pályázatok között. Igaz, az összesen beadott 31 pályázat közül mindössze 3 tekinthető kisebbséginek. Palánkán 13,2 millió dinár sorsáról döntött a bizottság, ebből a helyi médiumoknak jutott a keretösszeg körülbelül fele, míg a Novosadska TV (2 millió), a Delta TV (2 millió) és a Dunav produkcija (400.000) itt is jelentős támogatáshoz jutott.

Topolyán a 15 millió dinárnak kevesebb, mint a 10 százaléka jutott valamilyen kisebbségi nyelven megvalósítandó projektumra. Azaz összesen szinte ugyanannyi, mint amekkora támogatást a Dunav produkcija (1 millió dinár) egyedül kapott. Viszont az egész tartományban ez az az önkormányzat, ahol a legnagyobb arányban jutott pénz a helyi médiumoknak: a teljes keretösszeg több, mint háromnegyede.

A másik véglet Bácspetrőc (Bački Petrovac), ahol a nyertes pályázók között egyetlen olyan sincs, amelynek székhelye az önkormányzat területén lenne. Az összesen 5,5 millió dinár legnagyobb része a Novosadska TV-nek, a Delta TV-nek és TV Bačkanak (1-1 millió), valamint a Dunav produkcija kft.-nek (500.000) jutott. Fehértemplomon a 10 millió dinár egyharmadát ítélték meg a helyi médiumok támogatására, a máshol bejegyzett nyertes pályázók között itt is ott találjuk a Dunav produkcija kft.-t, 500.000 dináros támogatásban részesültek. Belcsényben (Beočin) a 4,9 millió dinárból 300.000 jutott a Dunav produkcija kft.-nek, 700.000 a Novosadska TV-nek, és 1 millió a Delta TV-nek.

Versecen 21 millió dinárral támogatták a médiatartalmak előállítását, ennek az összegnek több, mint a fele, összesen 11 millió dinár jutott a két legnagyobb helyi televíziónak, a Lav TV-nek és a Banat TV-nek. A megmaradt források legnagyobb része szintén a helyi médiumoknak jutott, de az újvidéki Dunav produkcija számára itt is megítéltek 500.000 dinárt. A magyar nyelven történő tartalomgyártást ebben az önkormányzatban sem támogatták.

Ürög községben 3,3 millió dinár sorsáról kellett dönteni. A helyi és szomszédos (rumai, Sremska Mitrovica-i) médiumok mellett a Dunav produkcija kft.-nek itt is sikerült 150.000 dinárt begyűjtenie. A lakosság több, mint 10 százalékát teszik ki a kisebbségek, de a Pannon RTV projektumát a bizottság nem támogatta.

Antalfalván (Kovačica) a 20 millió dinár jelentős része (7,9 millió) a helyi tájékoztatási közvállalatnak jutott, a fennmaradt összeg legnagyobb része pedig a helyi médiumoknak. A legnagyobb létszámú kisebbségi közösség az önkormányzat területén a szlovák közösség, a bizottság szlovák nyelven megvalósítandó projektumokat is támogatott, a Családi Kör magyar nyelven történő tartalomgyártásra vonatkozó projektumát viszont nem támogatta. Az újvidéki Dunav produkcija projektumát viszont itt is támogatásra méltónak találta a bizottság, 1 millió dinár értékben.

A kevevárai (Kovin) önkormányzat 7,6 millió dinárra írt ki pályázatot, ennek körülbelül a felét a helyi Radio Bus nyerte el. A 10 nyertes pályázat között ott találhatjuk a Dunav produkcija projektumát is, amely 500.000 dináros támogatásban részesült.

Kúlán két pályázatot is kiírtak. Az egyiket a tájékoztatásra, a másikat a kisebbségi nyelveken történő tájékoztatásra. Eredményt még nem hirdettek, ahogy 15 más vajdasági községben és városban sem.

Magyarcsernyén 1,5 millió dinárt szántak médiaprojektumok támogatására, ennek egyötöde (300.000 dinár) jutott a Dunav produkcija kft.-nek. A kisebbségek a lakosság egyharmadát teszik ki az önkormányzat területén, ennek ellenére a kisebbségi jellegű projektumokat – köztük három magyart – nem támogattak.

Törökkanizsán az összesen 4,25 millió dinárból 2 millió jutott a Tájékoztatási Központ projektumainak, 600.000 a VTV pályázatainak és fél millió a Novosadska Televizija számára. Opáva községben az 5 millió dinárból 300.000 jutott a Dunav produkcija számára.

Pećinci község költségvetéséből 7,5 millió dinárt különítettek el médiaprojektumok támogatására, és ez egyike azon ritka vajdasági önkormányzatoknak, ahol a Dunav produkcija projektumát nem támogatták. A keretösszeg legnagyobb része a helyi médiumoknak jutott, a Novosadska Televizija pedig fél millió dináros támogatásban részesült.

Plandištén 7 millió dinár volt a keretösszeg, a Dunav produkcija projektumát 200.000 dinárral támogatták. Sremski Karlovci önkormányzata 3,5 millió dinárra írt ki pályázatot, ebből 1,5 millió jutott a Novosadska TV-nek, a Delta Televizija és a Dunav produkcija pedig egyaránt 600.000 dinárral lett gazdagabb. Karlovciban nem támogatták a Pannon RTV, és a TV Bačka projektumait sem.

Csókán a 4,4 millió dinárból 1 milliót a Novosadska TV kapott, a TV Bečej 800.000 dinárt, a Pannon RTV pedig 500.000 dinárt. A Vajdaság Ma és a Családi Kör projektumait nem támogatták.

Šid önkormányzata összesen 9 projektumot támogatott, a Novosadska TV 500.000 dinár, a Dunav produkcija pedig 200.000 dinár értékű támogatásban részesült. A legtöbb pénzt, 7,3 millió dinárt a helyi Sremska RTV kapta, a szabadkai Pannon RTV projektumát nem támogatták.

Alibunár községben 7,6 millió dinárt hagytak jóvá erre a célra, a 14 támogatott projektum zöme helyi jellegű, a Dunav produkcija azonban itt is 500.000 dináros támogatáshoz jutott.

Melyek a pénz elosztásának pontos kritériumai?

Zoran Strika szerint az önkormányzati pénzek elosztásáról a szakmához nem értő bizottságok döntenek, amelyekben egyrészt nincsenek ott a jelentősebb újságíró szervezetek (NUNS, NDNV) képviselői, másrészt még a jelenlevő szakmai szervezet (UNS) is inkább visszahívta képviselőit a bizottságokból, mert abban nincsenek jelen a reprezentatív szervezetek képviselői.

– Úgy látom, a szakmai felkészületlenség mellett az a tudatos szándék is felfedezhető ezeknek a bizottságoknak a munkájában, hogy az adófizetők pénzét azokhoz a médiumokhoz irányítsák, amelyek a jelenlegi hatalmat támogatják. Ezt a gyakorlatot egyelőre nem is áll szándékában senkinek sem felülbírálni, ezért a pályázatok eredményei egyáltalán nem lepnek meg – mondja Strika.

Az újságíró hozzáteszi, a támogatott és elutasított projektumok indoklásai sablonszerűek, ami csak még inkább megalapozottá teszi azt a gyanút, hogy a döntés arról, hogy mely médiumokat támogatják, már előre megszületett.

Vesna Radojević szerint a közérdekű médiaprojektumok támogatására vonatkozó szabályzat úgy van megírva, hogy bőven ad lehetőséget a rossz projektumok támogatására is.

– Több ízben is hivatkoztam már a Srpski telegraf példájára, amely több mint 50 ezer eurós támogatásban részesült Belgrád város tavalyi pályázatán, a projektum tárgyát pedig olyan “közérdekű” cikkek képezték, amelyeket különböző hírügynökségektől vettek át. Vajon ez milyen közérdeket szolgált ki? Miért kellene, hogy valaki megkapja az adófizetők pénzét azért, mert átmásol egy cikket? Talán nem ártana, ha ezt a kérdést mondjuk egy ügyészség is feltenné: vajon célszerűen költötték el ezt a közpénzt? De úgy látszik, egyelőre semmi sem állhat a propagandagépezet pénzelésének útjába – véli Radojević.

Interjúalanyunk hozzáteszi, a Raskrikavanje által begyűjtött dokumentumokból az látszik, nagyon kevés a jól megírt indoklás, amely pontos kritériumok alapján határozza meg, miért kapott pénzt az egyik projektum, és miért nem a másik.

– Számomra nem is a bizottságok sablonszerű válaszai jelentik a kulcsfontosságú problémát, hanem ez: mik a pénz elosztásának pontos kritériumai? – teszi hozzá Radojević.

Natalija Jakovljević

A cikk szerb változatát itt olvashatja el:

POLITIČKA PODELA PLENA LOKALNIM MEDIJIMA: NOVAC DOBIJAJU REŽIMSKI, A NE PROFESIONALNI MEDIJI