Magyarország és Szerbia 2020-ban átcsúszott a félig szilárd demokráciák sorából a hibrid rezsimek közé, állapítja meg a Freedom House friss, Nations in Transit című jelentése – erről a 444.hu és a 021.rs ír.
Ebben a felmérésben a posztszovjet térség és az egykori keleti blokk államait vizsgálják abból a szempontból, hogy mennyire érvényesülnek a demokrácia alapelvei.
Meghatározásuk szerint a hibrid rezsimekben tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat. A jelentés ezen országok közé sorolja Magyarországot, Szerbiát, Bosznia-Hercegovinát, Koszovót, Montenegrót, Albániát, Észak-Macedóniát, Ukrajnát, Moldovát és Grúziát.
Ez az ötből a középső kategória. A hibrid rezsimekhez képest előrébb sorolják a szilárd (Csehország, Szlovénia, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) és félig szilárd demokráciákat (Lengyelország, Horvátország, Románia, Bulgária), és hátrébb a félig (Örményország) vagy teljesen szilárd autoriter államokat (Oroszország és az egykori szovjet tagországok).
A végleges demokráciapontot hét különböző mérőszám átlaga adja ki. Vizsgálják mennyire demokratikus a kormányzás, hogyan zajlanak a választások, a civil szektor állapotát, a média függetlenségét, az önkormányzatok, illetve a helyi hatalom állapotát, a korrupciót és az igazságszolgálatás állapotát is.
A legutóbbi jelentésben még Magyarországra is és Szerbiára is félig szilárd demokráciaként tekintettek.
Magyarország rövid időn belül két kategóriát zuhant, ami példátlan a 25 éve rendszeresen kiadott jelentés történetében.
A térségben általában is lesújtó a helyzet, a 29 vizsgált országból mindössze tízben van demokrácia, tízben hibrid rezsim, kilencben pedig autoriter berendezkedés. Tíz év alatt háromszorosára nőtt a hibrid rezsimek száma, a demokráciáké pedig harmadára csökkent. Igaz, kilenc ország most javított a pontszámán az előző évhez képest.
A jelentés végén a Freedom House ajánlásokat is megfogalmaz. Az Európai Uniónak például azt tanácsolják, hogy a tagállami támogatásokat kössék a demokratikus értékek tiszteletben tartásához, ami legyen fontos szempont a balkáni országokkal kapcsolatban is, ne csak a rövid távú politikai és gazdasági hasznokra figyeljenek.
A Freedom House teljes jelentését itt olvashatják.
