Igaza van-e Kínának?
Ezt vizsgálja az Aftenposten, a legolvasottab norvég napilap:
„Pompeo amerikai külügyminiszter állítása szerint országa bizonyítékokkal rendelkezik arról, hogy a koronavírus egy kínai laboratóriumból származik. De mit számít, hogy a vírus valóban az említett laboratóriumból származik-e, vagy egy állatpiacról? A tény az, hogy Kína hamis adatokat terjesztett a vírusról. Január 23-án egy kínai delegációval való találkozás után az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, nincs ok arra, hogy a vírus megjelenését globális válságnak tekintsük. A kínai hatóságok ugyanakkor úgy döntöttek, hogy lezárják Vuhánt. Kína aligha tett volna ilyen drasztikus lépést, ha nem lett volna tudomása a koronavírus emberről emberre történő terjedésének lehetőségéről. Kevésbé fontos, hogy honnan származik a vírus: a legfontosabb lecke az, hogy a koronavírus kezelése kapcsán nem lehet megbízni Kínában.”
A stockholmi Aftonbladet c. napilap ugyanarra a kérdésre keres választ:
„A spekulációk lőszerként szolgálnak Trumpnak, hogy eltereljék a figyelmet saját hibáiról és megőrizzék az USA befolyását a világpolitikában. Különben Kína is azt a lehetőséget látja ebben a válságban, hogy megerősítse globális pozícióját. Az Egyesült Államok ezen aggodalma indokolt: Peking nem játszik nyitott lapokkal. A közelmúltban arról számoltak be, hogy a kommunista rezsim szándékosan tartotta vissza a járvány méreteit, hogy saját magának biztosítsa az orvosi ellátást. Ez a magyarázat jelenleg hitelesebb, mint a laboratóriumi kiszivárgás elméletei. Évekbe telhet, mire erről valóban többet megtudunk, és most valószínűleg folytatódik majd Kína és az Egyesült Államok közötti propagandaháború. Közben nem szabad elfelejtenünk, hogy Kína-ellenes trükkjei nem teszik Trumpot hitelessé. A szomorú igazság az, hogy jelenleg nem támaszkodhatunk senkire sem.”
Biden reakciója a korona-válságra
A japán Nihon Keizai Shimbun c. pénzügyi napilap arra emlékeztet, hogy alig hat hónap maradt csak hátra az amerikai elnökválasztásig:
„Trump rossz közvéleménykutatási eredményei a stagnáló amerikai gazdaság következtében és a vírusterjedésről szóló megkésett reakciója sokat ártott az elnöknek. Ezért ő rendkívüli örömmel kapja fel a Kína elleni témákat. A republikánusok most azt a benyomást akarják kelteni a választóknál, hogy Trump demokrata vetélytársa, Biden túl gyengéden lép fel Kínával szemben. Kína-barát politikája az Obama-időszakból csakugyan nem jelent előnyt Biden számára. Úgy tűnik, hogy ezzel ő maga is tisztában van. Biden ezért valószínűleg egy keményebb álláspontra fog helyezkedni Kínával szemben, ami viszont a Washington és Peking közötti konfliktust tovább eszkalálhatja, ami végül világgazdasági válsághoz vezethet.”
Megalapozatlan vádak
A Huandzsu Sibao c. kínai napilap szerint megalapozatlan vádakról van szó az ország ellen:
„Amikor a járvány kitört, Vuhán város valóban nem adott sürgős figyelmeztetést. Ezt meg kell érteni, hisz elvégre egy új vírusról van szó. Mielőtt a tudósok rájöttek volna arra, hogy a vírus emberről emberre terjedhet, a városi kormány vonakodóan viselkedett. A Fehér Ház nem próbálta megnyugtatni az amerikai polgárokat egészen március elejéig, amikor Trump a vírust influenzával hasonlította össze. Pompeo hamis állításainak indoka nem lehet nyilvánvalóbb. Segítséget kell ugyanis nyújtania főnökének az amerikaiak haragjának megfékezésében, saját kormánya késői fellépései miatt. Ezért kell mindent Pekingre kenni. A világjárvány emberi kihívás. Politikai célokra történő felhasználása azonban veszélyes és erkölcstelen vállalkozás.”
Az olasz Corriere Della Sera c. nagy múltú napilap megjegyzi, hogy a koronaválság sok diplomáciai erőfeszítést semmisített meg:
„Ez vonatkozik például a Brexitre: hisz valójában egy átmeneti időszakban vagyunk, amikor Anglia és az EU közötti kapcsolatot kell meghatározni. Az Egyesült Államok és a tálibok közötti megállapodás szintén blokkolva van, és Berlin líbiai béketerve már régóta csak makulatúra. És végül az Obama és Medvegyev között 2010-ben megkötött »Új indítás« nevű nukleáris megállapodás le fog járni, ha az Egyesült Államok és Oroszország nem kezd új tárgyalásokat. De Trumpnak és Putyinnak jelenleg más aggályaik vannak.”
Milyen lesz a világ a világjárvány után?
A Cumhuriyet c. török újságnak erről ez a véleménye:
„Mindenki pöffeszkedik azzal az optimizmussal, hogy a koronaválság utáni világ jobb lesz. A pesszimizmusra azonban inkább lehet ok. Néhány ország valószínűleg továbbra is megpróbálja majd saját módszereivel megvédeni magát a koronavírus ellen. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a globalizáció véget ért. Olyan időben élünk, amikor a termelést a globális piacok figyelembevételével tervezik, így nehéz elképzelni, hogy most más utat választhatunk. Jó lenne azonban ezt a globális rendszert a polgárok javára újra átgondolni. Ez azt jelentené például, hogy mindenkinek ingyen járna gyógyszer. De ez valószínűleg csak egy utópia, mert a döntéshozók gyakran szoros kapcsolatban állnak a vállalatokkal és a befektetőkkel.”
A Diena c. napilap azon töpreng, hogy Lettország milyen lesz a válság után:
„Vajon még súlyosabb lesz-e a szegénység, és országunk távolabbra kerül-e majd a gazdagabb EU-tagországoktól? Vagy fordítva: ki fogjuk-e használni ezt a válságot, hogy növeljük társadalmunk globális versenyképességét és jóléti szintjét? Lettország 1990-es évek tapasztalatai azt mutatják, hogy nemzetünk tehetséges a kreativitás és elszántság szempontjából – abban az időben a vállalkozói ismeretekkel nem rendelkezők cégeket létesítettek, közigazgatási rendszert hoztak létre a demokratikus politika ismerete nélkül és megfelelő törvényeket hoztak. Ezt a találékonyságot és elszántságot még a koronaválság idején is fenn kell tartani.”
A Daily Nation c. legolvasottabb kenyai lap óvatosan derűlátó a haza jövőjét illetően:
„A koronavírus nagyszerű kiegyenlítő eszköz, mert hisz egyaránt sújtja a gazdagokat és a szegényeket és megtagadja uralkodóinktól azt a luxust, hogy Delhibe, Londonba, Párizsba vagy Johannesburgba repüljenek, amikor a megfázás első jelei »fejlettebb« orvosi ellátást igényelnek. A koronajárvány után egy igazságos társadalmat kell létrehoznunk, amelyben mindenki számára elérhetők lesznek a kiváló minőségű egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások – nemcsak a gazdagok és a hatalmon lévők aámára. Ezt a társadalmat azonban nem lehet véletlenszerűen létrehozni, hanem ez a vezetők dolga, akiket mi léptettünk hivatalba.”
A lengyel Gazetta Wyborcza c. napilap azt vizsgálja, hogy egyes országokat miért érint jobban a világjárvány, mint másokat:
„A legkézenfekvőbb tényező a demográfia: Afrikában, ahol a lakosság 60 százaléka 25 éven aluli, jelenleg 1,3 milliárd ember él. A megerősödött koronavírussal fertőzöttek száma eléri a 45 ezret. A fiataloknak kevesebb esélyük van fertőződésre, ezért a COVID-19-es járvány önmagában kevésbé érinti őket. A második tényező a kultúra. A társadalmi távolságtartás szabályai, amelyeket sok országban csak most vezettek be, más országokban már léteznek. Egy másik szempont: azok az országok, amelyekben az emberek – az éghajlat miatt is – inkább a szabadban, mint beltekben töltik életüket, most előnyben részesülnek. És végül fontos, hogy a kormány törődjön velük. Afrika néhány olyan országában, ahol tapasztalattal rendelkeznek a HIV-vel vagy az Ebolával kapcsolatban, maszkokat már korán viseltek a repülőtereken, testhőmérsékleti méréseket végeztek és kapcsolattartási adatokat gyűjtöttek – jóval korábban, mint az Egyesült Államokban vagy Európában.”
Koronavírus (Illusztráció: PIxabay)
