A szükségállapot fennállásának ideje alatt a polgárok jogait megsértették és korlátozták, ez pedig azt fogja eredményezni, hogy a bíróságokat elárasztják az okozott károk megtérítését követelő feljelentések – jelentette ki Vida Petrović Škero, az Igazságszolgáltatási Kutatások Központjának (Centar za pravosudna istraživanja) elnöke, míg Savo Manojlović , az Alkotmányosság és Törvényesség Védelméért Egyesület (Udruženje za zaštitu ustavnosti i zakonitosti – UZUZ) munkatársa szerint annyi jogsérelem történt, hogy egyszerűen képtelenek lesznek minden ügyet figyelni.

„Jogászként különösen meglepett, amikor a kormányfő a parlamentben azt mondta, hogy a képviselők életét védték, s hogy a képviselőházban úgyis többségben vannak az ő képviselőik, akik ugyanúgy tettek volna. Ilyen érveléssel kizárták a törvényhozó hatalmi ágat. A bíróságok utasításokat kaptak arra vonatkozóan, hogy milyen ítéleteket kell hozniuk, a rendelet mellőzésével. Pedig a szükségállapotra vonatkozó rendelet ruházta a meghatalmazásokat a minisztériumra ruházta. Nem tudom, hogy látni fogjuk-e a következményeket, de a bíróságokat természetesen el fogják árasztani az új feljelentések. A polgárok elkezdik követelni az okozott károk megtérítését, megkezdődnek a munkajogi perek és ezek újabb gondokat fognak okozni” – mondta Petorvić Škero.

Ana Brnabić a minap azt mondta, a bíróságok szeretnek kártérítéseket megítélni. Ezt a kijelentést kommentálva Petorvić Škero leszögezte: a bíróságok a törvények alapján hozzák meg az ítéleteket és nehezményezte, hogy a kormányfő gondként minősítette a kártérítéseket ahelyett, hogy jogként aposztrofálta volna azokat.

Manojlović arról beszélt, hogy a jogvédő szervezet, az UZUZ különös figyelemmel fogja követni az előzetesben lévő polgárok helyzetét. Elmondta, hogy ugyan mindegyiküknek engedélyezték a szabadlábon való védekezést, de helyzetük jogilag nem tisztázott. „Az elnök valószínűleg elnöki kegyelemmel próbálja majd megoldani ezt a helyzetet. Ezek az ítéletek jogilag nem állnak meg és számos olyan pert fognak eredményezni, melyek következtében az állam veszíteni fog az Európai Emberi Jogi Bíróság előtt indított eljárásokban. A polgárok a költségvetésből fogják fedezni az állami adminisztráció hibáit” – mutatott rá az N1 műsorában,

Petrović Škero emlékeztetett: az alkotmány előírja, milyen jogok nem sérülhetnek még szükségállapot idején sem, de a hatalmi párt egyik képviselője erre úgy reagált: „Miféle demokrácia szükségállapot idején?”.

A jogsérelmeket sorolva Petrović Škero emlékeztetett: sokszor és sokáig fogják vitatni, hogy sérült-e a polgárok méltósághoz való joga, a jogszerű bírósági tárgyaláshoz való jog, amelyet nem korlátozhat a szükségállapot. Kiemelte: az úgynevezett skype-tárgyalásokat elsőként az igazságügyi tárca, nem pedig a kormányrendelet javasolta. Arról is beszélt, hogy magát a kormányrendeletet, amely a szükségállapot bevezetésére irányult, nem is a megfelelő emberek írták alá: a kormányfő aláírása és az államelnök ellenjegyzése helyett a dokumentumot az államfő és a külügyminiszter írta alá. Ez a rendelet utóbb 11 alkalommal módosult.

Manojlović értékelése szerint a szükségállapot bevezetése már önmagában is egyfajta államcsíny volt, annak érdekében, hogy egyetlen ember akarata érvényesüljön. Ugyan a szükségállapotot a parlament hirdette ki, de így szerették volna egyetlen ember személyi kultuszát építeni a rendkívüli helyzetekben is.