Több magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát is megsértette Kövér László az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) mai döntése szerint, amikor az Országgyűlés elnöke kitiltotta őket a magyar politika legfontosabb helyszínéről, a Parlamentből – írja a hvg.hu.
Az ügy egy 2016-os esethez kötődik, amikor a sajtó munkatársai egy akkori, MNB-s botrányról kérdezősködtek. Arról érdeklődtek a képviselőknél, mi a véleményük arról, hogy a jegybank alapítványain keresztül, de a közvélemény tájékoztatása nélkül osztottak szét közpénzmilliárdokat.
Kövér akkor az Index, a 24.hu, a Népszabadság és a hvg.hu tudósítóját is kitiltotta a Parlamentből, a hivatalos indoklás szerint azért, mert az újságírók olyan helyen forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol a házelnök szerint erre nem volt lehetőségük. A tevékenységüket (mármint a kérdezősködést) pedig a felszólítás ellenére sem hagyták abba.
Kövér László akkori rendelkezésében határozatlan időre tiltotta ki az újságírókat a Parlamentből.
Az üggyel – magyarországi jogorvoslati lehetőség híján – a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) kezdett foglalkozni, amely a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordult a hat kitiltott történetével. A társaság azt kérte az EJEB-től, hogy mondja ki: a sajtószabadságot és a tisztességes eljáráshoz való jogot sértette a házelnök döntése.
„A kutatásaink is azt mutatják, hogy a hatalom változatos eszközökkel korlátozza az újságírók munkáját, ezzel pedig a saját számonkérhetőségét akadályozza. Ezért örülünk annak, hogy az általunk képviselt hat újságíró számára kedvező ítélet született, ami után rendszerszintű változásoknak kell történniük. Vissza kell állítani azt a korábbi gyakorlatot, ami engedte a forgatást a parlamenti folyosókon, az újságírók önkényes kitiltásának pedig véget kell vetni. Ezt figyelemmel fogjuk kísérni” – mondta Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.
Az Index cikkében emlékeztet rá, hogy az országgyűlési sajtótudósítás sajátos rendjét az mutatja a legjobban, hogy annak szabályait maga Kövér alkotta, ő bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e, és ugyanő döntött a szankcióról is.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága egyébként már 2017 februárjában kimondta, hogy újságírókat csak abban az esetben lehet kitiltani egy ország parlamentjéből, ha a közbiztonságot vagy képviselőket, esetleg magukat a médiamunkásokat fenyegető veszélyhelyzet áll fenn. Egyébként nem.