Az Infostud cég áprilisi felmérése szerint Szabadkán a koronavírus-járvány a munkaerőpiacon is éreztette hatását, a munkavállalóknak a teljes bér harminc százalékát fizették ki, vagy fizetetlen szabadságra, illetve betegszabadságra küldték a dolgozókat, írja a Magločistač.

Az idegenforgalomban, a vendéglátóiparban, a személyszállításban, valamint a kereskedelemben (az alapvető élelmiszerforgalmat kivéve) dolgozókat érintette leginkább a válság.

Stanko Krstin, a Vajdasági Munkáltatók Uniója igazgató bizottságának tagja azt mondta, a járvány azokat az ágazatokat sújtotta leginkább, amelyek számára megtiltották a tevékenységet, mindenekelőtt a vendéglátóipari, az idegenforgalmi, a személyszállítással foglalkozó cégeket és a kisiparosokat.

– A koronavírus világjárvány nagy károkat okozott az építőipari vállalatoknak, a reklámcégeknek, a textilfeldolgozóknak és másoknak is, akik jelentősen csökkentették tevékenységüket. Számos termeléssel foglalkozó kis- és középvállalkozás, leállt, vagy csökkentette a termelés mértékét, egyrészt mert kevesebb árut rendeltek tőlük, másrészt a dolgozók egészsége és biztonsága miatt – nyilatkozta Krstin.

Hozzátette, sok munkáltató nem biztos abban, hogy túléli-e a gazdasági válságot, főleg amiatt, hogy nem tudni, milyenek lesznek a válság hosszú távú következményei, és mert nem rendelkeznek elegendő tartalékkal.

Krstin kiemelte, hogy a felmérés eredményei azt mutatják, hogy a szerb kormány gazdaságsegítő intézkedései nem elégségesek a kis vállalatok esetében, amelyek nagy kockázatot vállalnak, ha a továbbiakban is tevékenykedni szeretnének, és eleget tenni minden pénzügyi kötelezettségnek.

– Olyan helyzetben, amikor lecsökkent a forgalom, vagy egyáltalán nincs is, a legnagyobb problémát az pénzügyi kötelezettségek teljesítése (közüzemi számlák, bérleti díjak és különböző illetékek kifizetése) jelenti. Úgy gondoljuk, hogy a helyi önkormányzatoknak ebben nagy szerepük van, hogy felmérjék a helyzetet, és időben reagáljanak és az eddigi intézkedéseket kiegészítsék – hangsúlyozta Krstin, aki szerint a járvány hosszú távú következményeit az országban és az Európai Unióban zajló politikai folyamatok határozzák majd meg.

Maglai Jenő, a Szabadka Polgári Mozgalma önkormányzati tanácsnoki csoport frakcióvezetője szerint Szabadka városa a szükségállapot idején a vállalkozóknak nem nyújtott megfelelő támogatást.

– A város nagyon keveset adott a vállalkozóknak. A bérleti díj fizetése alól csak azok mentesültek, akik bezárták üzleteiket, míg a többiek, akiknek akár kilencven százalékkal csökkent a forgalmuk, fizetniük kellett a bérletet – mondta Maglai.

A politikus szerint a polgárok esetében az elmúlt időszakra vonatozóan nem elhalasztani, hanem eltörölni kellett volna a számlafizetési kötelezettséget. Maglai hozzátette, hogy a szociálisan nehéz helyzetben lévő polgároknak is már nagyon késve osztották a segélycsomagokat.

Szabadka korábbi polgármestere arra figyelmeztetett, hogy a kis és középvállalkozások számára nyújtott segély nem elegendő, a magánszférában sokan kénytelenek lesznek felhagyni a vállalkozással.

Gábrity Molnár Irén, a szabadkai Közgazdasági Kar tanára szerint Szerbiának most nagyon óvnia kell a munkaerőt, mert a határok újranyitásával sokan külföldre távozhatnak. Ő is azon véleményének adott hangot, hogy az államnak jobban kellett volna támogatnia a kis- és középvállalkozásokat, illetve az önfoglalkoztatást. Értékelése szerint legalább egy, vagy két év szükséges, hogy a gazdaság visszaálljon abba az állapotába, amelyben az év elején volt.